Egy ismert tökfarm tulajdonosa lefotózza a tolvajokat: nem szégyellnek fényes nappal lopni!

Marta Kozárová, az ismert tökfarm, a Farma Tekvička tulajdonosa évek óta küzd a gátlástalan tolvajokkal, akik elviszik azt, ami nem az ő tulajdonuk, és ezzel veszélyeztetik a vállalkozását.

„Éppen tegnap jött egy apuka a gyerekeivel, megálltak a kocsival a földjeink mellett, mondván, hogy tököt akarnak szedni. Erre tanítják a gyerekeiket is, ahelyett hogy arra tanítanák őket, hogy tiszteljék mások tulajdonát” – panaszolja a gazda. És ez nem egyedi eset – mindennap tucatjával jelennek a földeken olyanok, akik úgy gondolják, teljesen rendben van, ha csak úgy visznek a tökből, a krumpliból vagy a hagymából.

„Nincs lehetőségünk mindent felügyelni, nem állhat ott minden alkalommal valaki, aki elzavarja őket. Több parcellában vannak földjeink, és nem tudunk 30 embert foglalkoztatni, hogy egész nap őrizzék őket” – jegyzi meg. Szerinte az ilyen lopások egy inkább elharapódznak.

A tulajdonos beszámol egy olyan esetről is, amikor egy férfi céges autóval érkezett, és közvetlenül a farmról pakolta fel a tököket. „Ez az eset már felbosszantott minket. Ezért hívtuk a rendőrséget, és feljelentettük az úriembert” – mondja, hozzátéve, hogy a lopás nem új keletű probléma – minden évben visszatérő jelenség, amióta a farm működik.

„Már 30 éve működünk, és minden évben ugyanaz a helyzet. Valaki csak úgy elvisz egy tököt, mintha az semmiség lenne. Szükségem van a termésre, hogy ki tudjam fizetni a földeken dolgozó embereket” – magyarázza a tulajdonos. Néhány tolvaj még ennél is tovább megy. Éjszaka jönnek, és felnyitják a tököket, csak hogy kivegyék belőlük a magokat. „Idejönnek vödrökkel, és egyenesen az utánfutóról szedik le a termést, amikor a kombájnvezető valahol messzebb van. Mindenféle emberek vannak és nagyon szemtelenek” – ecseteli Kozárová a szomorú valóságot.

A rendőrség igyekszik kezelni a helyzetet, és Kozárová elmondása szerint megígérték, hogy fokozzák a járőrözést az érintett helyszíneken. „A rendőrség azt mondta, hogy fokozni fogják a járőrözést, de ez nem igazán oldja meg a problémát. Az emberek valószínűleg javíthatatlanok. Mindig megtalálják a módját, hogy elvegyenek valamit anélkül, hogy fizetnének érte” – teszi hozzá szomorúan.

A tökfarm tulajdonosa abban reménykedik, hogy a nyilvános megszégyenítés legalább a tolvajok egy részét elriasztja. „Közzétettük a fotókat, és reméljük, hogy legalább valaki elszégyelli magát. Szomorú, hogy ilyen módon kell nevelnünk az embereket” – zárja a tulajdonos.

A termelővédelmi törvény védi a szántóföldi terményeket

Magát a lopást, azaz más tulajdonának elvételét a büntető törvénykönyv úgy határozza meg, hogy ha 700 eurónál kisebb kárt okoz, az vétségnek számít. Ha a kár meghaladja a 700 eurót, az már lopás bűncselekményének minősül. A mezőgazdasági termények esetében azonban más a helyzet, és a terménylopást az úgynevezett termelővédelmi törvény védi. Ez kimondja, hogy ezekben az esetekben nem vizsgálják az ellopott termény értékét, hanem automatikusan lopás bűncselekményének minősül.

Ezt Peter Rak ügyvéd is megerősítette. „Ha valaki terményt lop egy gazdaságból, az lopás bűncselekményének minősül, függetlenül az okozott kártól” – magyarázza. A közönséges lopással ellentétben, ahol az okozott kár összegét vizsgálják, a termelővédelmi törvény automatikusan védi a mezőgazdasági területet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki csak egy tököt vagy burgonyát visz el, máris büntetőeljárás indulhat ellene.

„A Büntető törvénykönyv e rendelkezése arra szolgál, hogy egyszerűsítse a büntetőeljárást azon elkövetőkkel szemben, akik kisebb lopásokat követnek el, egy zsák burgonya vagy alma formájában, de amelyek értéke önmagában nem haladja meg a 700 eurót” – mondja az ügyvéd. Ez egy olyan eszköz, amely elrettenti az elkövetőket a terménylopástól, amelyet a termelővédelmi törvény bevezetése előtt egyszerű pénzbírsággal lehetett büntetni szabálysértési eljárásban.

Terménylopás esetén a Büntető törvénykönyv két évig terjedő szabadságvesztést ír elő. Ha az elkövetőt a megelőző huszonnégy hónapon belül ugyanezért a bűncselekményért már elítélték, egytől négy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

„A büntetés pontos mértékét és típusát a bíróság határozza meg az egyes esetek egyedi körülményei alapján. A bíróság figyelembe veszi a súlyosbító és enyhítő körülményeket, valamint az elkövető személyét, körülményeit és az indítékot, amely ilyen bűncselekmény elkövetésére késztette” – hangsúlyozta Rak.

(pluska.sk)