Dőrék járták a Csallóközt

SZABÓ CSILLA

Tejfalun 130 éve töretlenül szervezik, Hodosban pedig most rendezték meg először a hagyományteremtő első nemeshodosi dőrejárást.

A dőrejárás a Felső-Csallóközben elterjedt népszokás: farsang végi maszkos-alakoskodós adománygyűjtő mulatozás, amellyel a sötétséget, a telet búcsúztatják. A rendezvény ötlete a szabadidőközponttól származik, a Csemadok helyi szervezetével rendezték meg. A dőrejárás a szabadidőközponttól indult 10 órakor, a menet élén lovas kocsi ment, azt követte a menyasszony, a vőlegény és a szedett-vedett násznép: apáca, püspök, rendőr, nővér, tűzoltó, cigányasszony és sokan mások. A menetet muzsikások kísérték, mindenkit megtáncoltattak az utcán. Délután két órára értek vissza a szabadidőközponthoz, itt megtartották az esküvőt. Ezután elégették a telet jelképező szalmabábut (kiszebábot), majd kezdődött az estig tartó tavaszváró vigadalom. „A visszajelzésekből ítélve nagyon jól sikerült a rendezvény, sokan bekapcsolódtak, maszkot öltöttek. Több helyen itallal és étellel vártak minket a lakosok” – mondta Győri Béla, a Csemadok helyi szervezetének elnöke, majd hozzátette, remélik, hogy jövőre is sikerül megszervezni.