Családtörténeti kutatásból kiállítás

A Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Kastélymúzeuma egyetlen külföldi intézményként vett részt gyűjteményes anyaggal a kiállításon. A bemutatott festmény, amelyet Silvia Lörinčíková, a Betléri Múzeum munkatársa kísért Mantovába, egy apácát ábrázol kereszttel a kezében. A képet ismeretlen művész festette 1750 és 1760 között. Ő volt a boldoggá avatott Osanna Andreasi, az Andrássyak olasz ágának egyik tagja. Halálának 500. évfordulója alkalmából rendezték meg Olaszországban a róla szóló kiállítást, s erre emlékezett nemcsak Mantova városa, hanem az Olasz Dominikánus Rend Egyesülete is.

Családfakutatásból tárlat

„Még 2003 decemberében egy bizonyos Eufemio Andreasi Torinóból a Betléri Múzeumhoz fordult segítségért, mivel mantovai ősei után kutatott. Az úr már korábban kapcsolatban állt Daniela Ferrarival, a Mantovai Állami Levéltár igazgatónőjével. Ferrari asszony jó ismerője az Andrássyak olasz ágának, akiket olaszul Andreasinak hívnak. Eufemio Andreasi hasonló kéréssel a budapesti Magyar Nemzeti Könyvtárhoz is fordult. Az azóta tartó levelezés végül a most megrendezett kiállításban csúcsosodott ki” – mesél a rendezvény történetéről Silvia Lörinčíková. A dolog érdekessége, hogy Andreasi úr gróf Andrássynak címezte levelét.

Ki volt Osanna?

Beata Osanna Andreasi 1449-ben született Carbonaroleban, nem messze Mantovától, Niccolu Andreasi és Agnese Mazzoni gyermekeként. A történészek az Osanna nevet a hozsánna szóból eredeztetik, amely üdvöt, dicsőséget jelent. Mantovában az Andreasi család az ősi nemesi családok közé tartozik, akik még a 11. században szereztek Mantova közelében területeket. Ebben az időben egy bizonyos Alberto Andreasit emlegetnek a források, aki 1040-ben longobard származásával tűnt ki, és azzal, hogy ő birtokolta a Rivalto sul Mincio várat Mantova provinciában.

Osanna jövőbe látó képességgel volt megáldva, s 14 évesen a dominikánusok harmadik, női rendjébe lépett, amelyet Siennai Szent Katalin létesített. Több csodatételt is neki tulajdonítanak, a többi között azt is, amelyet az ismeretlen festő a betléri kép hátterében megjelenített. Egy bárkát láthatunk, amely a viharos Pád-folyón hánykolódik. Osanna kereszttel a kezében kéri Isten segedelmét, és a családjával együtt megmenekül. A cselekedeteiről szóló mondák Mantova határán túlra is eljutottak. 1505. június 18-án bekövetkezett halála után X. Leó pápa 1510-ben boldoggá avatta. Kultusza 1694-ben is megerősítést nyert, de szentté avatása elmaradt. Mumifikálódott földi maradványai a Duomeban vannak elhelyezve a Rózsafüzéres Szűz Mária oltára alatt.

Az Andrássyakról

Artur Maurer szerint az olasz Andrássy ág megalapítója Andrássy Zsigmond vagy valamelyik leszármazottja, aki 1350-ben Nagy Lajost kísérve részt vett a nápolyi csatában, és aki 1396-ban itt hősi halált halt. Az olasz családtörténet pontosabban nem említi az Andrássyak székhelyét, mindössze anynyit közöl, hogy valahol a Kárpátokban van. Egyébként maga a könyv írója és a monográfia is szót érdemel. Murer Artur orvos, újságíró volt, aki Gömör megye főorvosa, bányai és vasúti főorvos, valamint az Andrássy család háziorvosa, majd a család bizalmasa is lett egyben. Ő alapította a Rozsnyói Hiradó című lapot, amelynek 23 éven keresztül, 1901-ig szerkesztője volt. Ő kalauzolta Jókai Mórt gömöri körútján, és akkor is, amikor az A lőcsei fehér asszony című regényéhez gyűjtött adatokat. A monográfia 1900-ban jelent meg, kis példányszámban. Az adatokat a család birtokában lévő családfa és családi okiratok, valamint az 1869-ig feldolgozott okmányok gyűjteménye szolgáltatta. A szerző az Andrássy család történetét a honfoglalástól a 20. század elejéig követi nyomon, több helyen anekdotákat is közöl, s ezek teszik igazán érdekessé a könyvet. Mivel az Andrássyakról a mai napig nem jelent meg összefoglaló monográfia, a könyv reprint kiadása, amely nemrég látott napvilágot a Méry Ratio gondozásában, nagy haszonnal forgatható. Annál is inkább, mert éppen novemberben lesz Andrássy Dénes születésének 170. évfordulója.

A Dózsa-palotában megrendezett kiállítás Isabella d’Este özvegyi lakosztályában látható (aki jó barátnéja volt Osanellának). Négy teremben mintegy 20 festményt mutat be, életképeket Osanna Andreasi életéből, halotti maszkját, gyűrűjét, levelezéseit és néhány ereklyéjét.

Az olaszországi kiállításon lévő festmény másolatát egyébként a krasznahorkai várban tekinthetik meg az érdeklődők. Ha viszont az eredetire vágynak, november végéig még várniuk kell, akkor a festmény visszakerül a betléri kastély egyik hálótermébe.