Csak a létet biztosítja az állami támogatás

A hatásköri törvény fontos eleme, hogy a helyi és megyei önkormányzatok kapják meg az alap- és középiskolák fenntartói jogát. Ez azzal jár együtt, hogy 2002. július 1-jétől ők felelnek az iskolák működtetéséért is.

„Az önkormányzat iskolafenntartóvá válik, és hatékonyabban szólhat bele az iskola életébe. Ez azonban óriási feladat és felelősség is; az önkormányzatok hatáskörébe kerül át az igazgatók kinevezése, de nekik kell megteremteniük az oktatás feltételeit is, biztosítaniuk az épületet, a taneszközöket és működtetniük kell az iskolát. Az állam persze a pénzügyminisztériumon keresztül adja a működtetéshez szükséges pénzt, és támogatást nyújt a beruházásokhoz, felújításokhoz is. Az iskolák alkalmazottainak bérezésével kapcsolatos feladatok és jogkörök továbbra is az állam kezében maradnak, de 2002. április 1-jén életbe lép a közalkalmazottakról szóló törvény, amely egyértelműen meghatározza az iskolák alkalmazottainak bérfeltételeit, és kizárja a szubjektív bérezést” – mondta Szigeti László, az oktatásügyi minisztérium államtitkára.

Nagyobb támogatást azonban csak a parlament tudna szavatolni az állami költségvetésen keresztül, de erre a gazdasági helyzet nem ad lehetőséget. Az állami támogatás valószínűleg csak az iskola puszta létét garantálja. A településen lévő iskola csak akkor nyújthat többletszolgátatást és ezáltal színvonalasabb oktatást, ha megteremti ennek anyagi feltételeit. Különleges esetekben megmarad a járási és a kerületi hivatal iskolafenntartói joga, például a speciális oktatást igénylő fiatalok esetében.

A hatásköri törvény lehetővé teszi az úgynevezett módszertani pedagógiai központok létrehozását. „A mi elképzelésünk az, hogy minden kerületben jöjjön létre egy ilyen központ, tehát az eddigi négy helyett nyolc végezze a módszertani tanácsadást, irányítást. Az igazi megoldás az lenne, ha szolgáltatásként működhetne ez a rendszer; az iskola a költségvetésében megkapná azt az összeget, amelyből finanszírozni tudná a pedagógusok módszertani továbbképzését – mondta az államtitkár, majd hozzátette: Sajnos, ez még csak utópia.

Azon a településen, ahol több iskola működik, létrejön a községi iskolatanács; ennek a feladata lesz a kapcsolattartás a fenntartóval. Az eddigiekhez hasonlóan az iskolatanács javasolja az igazgató kinevezését a polgármesternek, aki a képviselő-testület döntése alapján nevezi ki, illetve meneszti őt. A teljes szervezettségű iskolák július 1-jétől automatikusan jogalanyiságot kapnak. Ezek az iskolák önmaguk nevében léphetnek fel, munkáltatóvá válnak, sőt, azok a művészeti alapiskolák, melyek minden előírt művészeti ágat oktatnak, szintén megkapják a jogi önállóságot. A kisiskolák csatlakozhatnak a jogalanyisággal rendelkező nagyobb iskolákhoz. Létrejön egy új intézmény, az alapiskola óvodával. (lpj)