Boldogiak Boldogfán – egy testvérkapcsolat kezdete

A diákokat a két osztályfőnök, Kovácsné Kemény Judit és Sike Dóra, valamint Reucsánné Lukács Erzsébet történelemtanár kísérte el. A csoporthoz csatlakozott Tóth Éva iskolaigazgató férjével, Zsíros Józseffel, ők a Heves megyei Boldog község önkormányzatát is képviselték.

A történelmi kapocs adott, hiszen e falvak neve a Boldogasszonyra vezethető vissza, a korábbi névalakok között mindkét település esetében előfordul Szűz Máriának ez a hagyományos magyar megnevezése (Boldognál a Boldogasszonyhatvana, Boldogfánál pedig a Boldogasszonyfalva). S ami legalább ilyen fontos: már a röpke látogatás során is barátokként üdvözölték egymást a helyiek és vendégeik. A csoportot csütörtökön Csaszny Alajos polgármester és Danter Izabella néprajzkutató fogadta és kalauzolta, bemutatva Boldogfa román kori templomát, a falu múltját és jelenét. Másnap a magyarországi diákok az első és második világháború helyi áldozatainak emlékművénél lendületes összeállítással idézték meg a 165 évvel ezelőtt kezdődött, s idővel szabadságharccá terebélyesedett magyar forradalmat. Ezután az érdeklődők egy video-összeállítást tekinthettek meg a több mint háromezer lelkes Boldog történetéről és hagyományőrző rendezvényeiről, majd Tóth Éva beöltöztetett diáklányok közreműködésével mutatta be a palóc falu messze földön híres lány- és asszonyviseletét. Előadását követően reményét fejezte ki, hogy idővel testvérkapcsolat alakul ki a két falu között. Ezt a boldogfaiak is szívesen vennék. Nevükben Csaszny Alajos polgármester mondott köszönetet a boldogiaknak a tartalmas műsorért és bemutatóért, amelyen vendégként a régió több polgármestere, megyei képviselője is jelen volt. A látogatásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. „Határtalanul! Tanulmányi kirándulás hetedikeseknek” pályázata keretében került sor Palóc őseink nyomában a Felvidék történelmi városai között címmel. A programot történelmi és néprajzi ismeretek köré fűzték fel. Az első nap (Komárom–Érsekújvár–Galánta–Szenc) „a mezővárosok napja”, a második (Nagyszombat–Pozsony) „a szabad királyi városok napja”, a harmadik pedig (Nyitra–Körmöcbánya–Selmecbánya–Zólyom) „a bányavárosok napja” volt – Brogyányi Mihály idegenvezető kalauzolásával. Hazafelé a „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán előtt is lerótták tiszteletüket szülőhelyén, Szklabonyán. A körutazás elején a csoport a szenci Szenczi Molnár Albert Magyar Tannyelvű Alapiskolában is járt. A boldogi iskolaigazgató elárulta, az egyik közösségi portálon, egy bejegyzésből szerzett tudomást Boldogfa létéről. Ugyanezen a virtuális fórumon pedig már javában folyik a kapcsolatfelvétel boldogiak és boldogfaiak között – a mielőbbi, nagyon is valós viszontlátás reményében. Korpás Árpád