Mételyfű (Marsilea quadrifolia)
„Mennyi négylevelű lóhere. És a vízben él” – kiáltanak fel sokan, akik először látják a mételyfű szabályos leveleit lebegni a vízen, vagy bókolni az iszapos parton.
BOGOLY JÁNOS
„Mennyi négylevelű lóhere. És a vízben él” – kiáltanak fel sokan, akik először látják a mételyfű szabályos leveleit lebegni a vízen, vagy bókolni az iszapos parton. A virágkedvelőket ki kell ábrándítanom: ez egy páfrányféleség, tehát nyitvatermő, azaz virágja nincs, mivel spórákkal szaporodik. Nagyon kötődik a vízhez, legalább a gyökerének vízben kell lennie, másképp elpusztul. Ezért a sekélyesedő partok és néhány centiméter mély meleg, de tiszta vizek lakója. Sűrűn nőve üde zöld szőnyeget képez, de vízen lebegve is különleges szépséget képvisel.
Különlegessége és kiemelkedő értéke abban rejlik, hogy Szlovákia területén csak a Latorca, a Laborc és a Bodrog folyó közvetlen környékén él.
Begyűjteni nem szabad és nem is érdemes, mivel mozgó vízoszlopot igényel, amit pl. kerti medencében nem tudunk megteremteni.
Ne tévessze meg az akvaristákat az sem, hogy a szaküzletekben hasonló növényeket árusítanak. Azok trópusi eredetűek, a hazai klónok az akváriumban elpusztulnak.
Piros kígyószisz (Echium russicum)
Az acélkék és nyáron virágzó terjőke kígyószisz közönséges és közismert növény. Nevét virágáról kapta, mert úgy tűnik, mintha kígyónyelv kukucskálna ki belőle. Ezért egykor a kígyómarás kezelésére is megkísérelték használni, de ha nem történt nagyobb baj, azt csak ellenálló képességének köszönhette a pórul járt ember. Vagy valójában egy ártatlan sikló haraphatta meg az illetőt, mert ez a növény aligha segíthetett.
A piros kígyószisz bíborvörös virágú, feltűnő növény. Korábban is nyílik, mint kék rokona, és elsősorban a mészköves vagy bázikus vulkáni eredetű kőzettel fedett hegyoldalak ritka, és nagyon veszélyeztetett növénye.
Kétnyári növény, tehát első évben a csírázás után csak a leveleket látjuk, virágozni csak a második évben szokott, majd magjait kihullajtva elpusztul.
Szlovákiában nem sok élőhelye van – egyik itt nálunk, a Zempléni-szigethegység, elsősorban Bári, Ladmóc és Szőlőske környékén lelhető.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.