Bodrogszerdahely az asszimilálódás lejtőjén

A település földesurai közül érdemes megemlíteni báró Vécsey Gyulát, Orosz Sándort és báró Jósika Jánost, akik jelentős mértékben hozzájárultak a település fejlődéséhez. Érdekességként felidézhetjük, hogy Bodrogszerdahelynek 1869-ben 1065, 1961-ben a Bodrogszöggel való egyesülés után 2750 lakosa volt.

Gecse Ferenc mérnök, Bodrogszerdahely polgármestere elmondta, hogy a járási székhelytől, Tőketerebestől mintegy 40 kilométerre található falunak jelenleg 2500 lakosa van, melynek 40%-a szlovák, 60%-a magyar nemzetiségű.

Korábban a község közigazgatási területén működött kőbánya, betonelemgyártó üzem, mezőgazdasági állami birtok, mára mindez leépült, illetve a mezőgazdasági tevékenység átalakult. A munkanélküliség még a kormány látszatintézkedései ellenére is eléri a 35%-ot, a száz hektárnál nagyobb területen gazdálkodó vállalkozók alkalmaznak helybélieket, többségüket viszont csak szezonmunkára.

A faluban két iskolát találunk, öszszesen 520 gyerekkel, itt a nemzetiségi megoszlás már fordítottja az említett lakosságiénak, mivel a szlovák iskolát 60, míg a magyar iskolát az iskolaköteleseknek csupán a 40%-a látogatja.

Kérdésem elől, hogy mi lehet az oka annak, hogy a magyar szülők szlovák iskolába íratják a gyerekeiket, a polgármester előbb kitért, majd az érvényesülési lehetőséget és a kommunikáció könnyebbségét említette, s megjegyezte, hogy mostanában próbálnak tenni az arány megfordítása érdekében, azt, hogy mit, nem árulta el.

A polgármester sokat remél attól, hogy Szlovákia és Magyarország együtt várja az uniós csatlakozást, mivel a magyar határ közelsége számos együttműködési lehetőséget jelenthet mindkét fél számára.

A falu, ha nem is küszködik égető anyagi gondokkal, hogy meglévő intézményeit üzemeltetni tudja, takarékossági intézkedésekre kényszerül, jelenleg a két óvoda összevonása jelenti a legnagyobb feladatot, mert nagyon érzékeny közeget érint.

Gecse mérnök elmondta azt is, hogy Bodrogszerdahely korábban is és most is a környék központi településeként működik, ami a hatályos közigazgatási törvény kapcsán fokozott terheket ró az önkormányzatra, kiegyenlített költségvetésre rendezkedtek be, ami annyit jelent, hogy a kiadásaik nem haladhatják meg a bevételeiket. Fejlesztésre nem nagyon futja, a meglévők karbantartása, különösen most, hogy az önkormányzatokhoz kerültek az óvodák és az iskolák épületei is, felemészti minden tartalékukat. Mint a szlovákiai települések többségének, Bodrogszerdahelynek is gondot okoz a hulladék elhelyezése, jelenleg Imregbe hordják a szemetet, de a közeljövőben beindul a királyhelmeci hulladéklerakat, ami megoldást jelenthet a térség ilyen irányú problémájára.

A Tiszán és a Bodrogon való teherfuvarozással kapcsolatosan felröppent híreket Bodrogszerdahely polgármestere egy kicsit feltupírozottnak tartja, kicsinek értékeli annak a valóságértékét, hogy e két folyón számottevő teherszállítás bonyolódjon. Elmondta, hogy egy vállalkozó a bodrogszerdahelyi kikötőt már üzemelteti, ám mindkét folyó csak annak mondja el a titkait, aki nemzedékek óta itt él. Abban az esetben, ha egy állandó, duzzasztott vízszint lenne a mederben, talán érdemes lenne alaposabban is foglalkozni a kérdéssel, a jelenlegi állapotok között viszont a meder keskenysége és a vízszint ingadozás alapvetően behatárolja a vízen való fuvarozás mozgásterét. Mint mondta, magánemberként és polgármesterként is örülne, ha sikerülne a vállalkozás, amit semmilyen szinten nem gátol, de a megvalósításához és folyamatos működéséhez nem fűz túlzott reményeket, mint megjegyezte, szkeptikus, mert más az elmélet, a terv, és megint más a gyakorlati megvalósítás.

Bodrogszerdahely polgármestere elmondta azt is, hogy a község szinte minden szolgáltatással rendelkezik, amire az itt élők igényt tartanak. A sport- és kulturális létesítmények mellett teljes ellátottságú az oktatásügy, működik mind nyugdíjasklub, mind pedig nyugdíjasotthon, emellett rendezett az egészségügy és a közbiztonság helyzete is. Aki tehát nem akar bíráskodni, annak nem kell feltétlenül elhagynia Bodrogszerdahelyt. Annyi kellene csupán – mondja a polgármester –, hogy a törvényalkotók és a végrehajtó szerv, a kormány ne csupán a hatásköröket ruházza át az önkormányzatokra, de áldásos lenne, ha egy kevés pénzt is csatolnának a hatáskörökhöz. Aznapi példaként említette, hogy állami támogatást kértek a katonasírok és emlékművek karbantartására, valamivel több, mint százezer koronát, s aznap érkezett meg a belügyminisztériumi értesítés, miszerint 708, azaz hétszáznyolc jó szlovák koronát hagytak jóvá a kérelmezett célra, ami megalázó az elesett hősök emlékére nézve is, s akkor is, ha nagyon merészen arra gondolunk, hogy Európa más részein már a huszonegyedik században élnek.

Az ilyen méltánytalanságok és övön aluli ütések ellenére azért terveket is szövögetnek, szándékukban áll a szennyvíztisztító és az arra rávezető csatornahálózat megépítése, ami összesen mintegy 80-100 millió koronás beruházást jelent, amit saját eszközökből, hitelekből, uniós pénzekből szeretnének fedezni. A tisztított szennyvizet majd a Bodrogba vezetik, ami egyrészt megemeli a beruházás költségvetését, másrészt nem lehet pontosan tudni, hogy milyen beavatkozást jelent a folyó élővilágának életébe.

Gecse Ferenc arról is tájékoztatott, hogy mind épületekkel, mind pedig szakemberekkel felkészültek azokra a feladatokra, amelyekkel az új közigazgatási törvény végrehajtó rendelkezései megbízták a kiválasztott községeket, tételesen a környező községek építésügyi, szociális ügyeinek intézésére. Szerinte a mikrorégiók megalakulása, s a térséget irányítók pozitív együttgondolkodása lehet az a többlet, ami visszaszerezheti a térség régi rangját.

Dicsérte az itt letelepedő ősöket, mint mondta, Bodrogszerdahely nagyon szép környezetben fekszik, legmagasabb pontja a 277 m magas Terbucka és a legalacsonyabb – mely Szlovákia legalacsonyabb tengerszint feletti pontja is – között több, mint 190 méteres a szintkülönbség, emellett itt a folyó, a holtágak, a mocsarak a mocsári teknősökkel, minden arra utal, hogy a falunak és a térségnek még vannak tartalékai, mert el kell jönni annak az időnek, amikor messziről is felfedezik ezt a tájat.

A polgármester, aki egyben a Bodrogközi Városok és Falvak Társulásának az elnöke is, a térség jövőjét a mezőgazdaság, ezen belül a szőlőtermesztés megújulásában, valamint a kultúra, a hagyományok és a varázslatos táj turisták által való felfedezésében sejti. Az első lépésnek mindenképpen a Phare támogatás segítségével megépített kerékpárutak jelentik, de elkerülhetetlennek tartja az uniós csatlakozás után a két tokaji szőlő- és bortáj társulását is.

Gecse Ferenc, Bodrogszerdahely polgármestere a fentiek alapján bizakodó a térség meghatározó gondjainak megoldását illetően, s minden rezdüléséből kitűnik, hogy a hátrányos helyzet ellenére pozitívan gondolkodik, s tesz is mind a község, mind pedig a mikrorégió ügyeinek előremozdításáért. A tőle függetlenül működő világ cselekedetei viszont arra utalnak, hogy valakik megmételyezték az itt élő magyarokat, hiszen az a tény, hogy egy magyar többségű község iskoláiban már a szlovákok alkotnak többséget, mindenképpen azt jelenti, hogy meg kellene kongatni a vészharangokat. A bodrogszerdahelyi asszimilációs folyamat itt a Felvidéken nem egyedi, nem is szokatlan, egyszerűen csak szívszorító. Abban a közegben, amelyben a felvidéki magyar egyetemet, annak létrehozását presztízskérdésnek tekintik, érdemes lenne nyitott szemmel körülnézni a magyar többségű falvak óvodáiban és alapiskoláiban is.