Bíreš a gazdákat okolja a pestis terjedése miatt

Az afrikai sertéspestis terjedése miatt ma két bodrogközi településen likvidálták a házi sertéseket. Erre azután került sor, hogy szerdán újabb fertőzést igazoltak a vizsgálatok. „Tudomásom szerint Rad községben 11, Szomotoron pedig 14 állatot likvidáltak” – közölte Molnár Árpád állatorvos. Ebben a két faluban bukkantak további fertőzött állatokra. A sertéseket most is úgy ölték le, ahogyan korábban Örösben és Nagykövesden, árammal. 

Gabriela Matečná (SNS) földművelési miniszter tájékoztatása szerint már a jövő héten közzétehetik, hogyan kárpótolják a gazdákat. „A 40 kilogrammnál kisebb malacokért kilónként 3 eurós, a 40 kilogramm feletti sertésekért kilónként 1,4 eurós kártérítéssel számolhatnak” – közölte Matečná azzal, hogy csak a bejelentett sertéstenyésztőket kárpótolják. 

„Szomotoron valójában egyetlen fertőzött disznót sem találtak, de mivel Kisújlak és Bodrogvécs is a mi önkormányzatunkhoz tartozik, a fertőzés bennünket is érintˮ – tájékoztatott Juhász János (Híd), Szomotor polgármestere.

Kisújlak és Rad a gócpont

„Kisújlakon egy gazda udvarában ütötte fel a vírus a fejét, de egy nappal később már az összes sertésén jelentkeztek az afrikai sertéspestis tünetei. Nála és a másik négy kisújlaki gazdánál tegnap összesen 14 darab sertést, köztük nyolc kismalacot kellett leölniˮ – mondta Juhász János. Elmondta azt is, már hónapokkal korábban felszólították a lakosokat, hogy kivétel nélkül mindenki jelezze a hivatalban, mennyi sertést tart. „Mivel itt mindenki mindenkit ismer, senki sem merte eltitkolni, hogy tart-e sertést vagy sem. Szomotoron és Bodrogvécsen 17 gazdánál van sertés, az ellenőrzést is ez alapján végezték el az illetékesek. Ezeket a gazdákat és a települést egyelőre csak a megfigyelési zónába sorolták be, likvidálásra csak Kisújlakon és Radban került sorˮ – magyarázta Szomotor első embere. 

Keresik a fertőzés forrását

Gabriela Matečná (SNS) mezőgazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a szakemberek egyelőre nem találták meg a fertőzés forrását. „Minden leölt állatból mintát vesznek, melyeket a zólyomi laboratórium fog megvizsgálni. Egyelőre nem ismerjük a fertőzés forrását” – mondta a miniszter, aki megjegyezte, intenzíven keresik a sertéspestis terjedésének útját. Matečná kitért arra is, hogy az előírások szerint védelmi zónát kell kialakítani ott, ahol az afrikai sertéspestis felüti a fejét, pontosan a gócponttól három kilométeres körben. „Már 12 települést soroltunk be a védelmi zónába, az előírások szerint tíz kilométeres körzetben megfigyelési zónát kell kialakítani, melybe már 59 település tartozik a Tőketerebesi járásban” – tájékoztatott a miniszter. 

Jozef Bíreš, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet igazgatója elismerte, hogy számoltak az afrikai sertéspestis felbukkanásával, de a vadállománynál, nem a házi sertéseknél. „Magyarországon csak az első félévben több mint 700 fertőzött vaddisznót regisztráltak, az nagyon meglepett bennünket, hogy a vírus a házi sertésnél ütötte fel a fejét. 

Emberi mulasztás?

„Eddig a kisgazdáknál ütötte fel a fejét a betegség, eddigi vizsgálódásaink alapján valószínűleg megsértik azokat az óvintézkedéseket, melyeket a kór terjedésének magakadályozásáért vezettünk be. Ha nem fogják betartani az előírásokat, a prognózisaim nagyon negatívak – mondta Jozef Bíreš, aki szerint, értik, hogy a gazdákat érzékenyen érinti az állatok leölése, hiszen a megélhetésüket jelentik. Béres szerint az utóbbi napokban – a fertőzések felbukkanása után – kellőképpen felvilágosították a gazdákat az óvintézkedésekről, a felügyelet igazgatója szerint ugyanis a gazdák hibájából üthette fel a fejét a vírus a régióban. „Kizártuk a kapcsolatot a vaddisznóállománnyal. Év elejétől 800 elpusztult vagy elejtett vaddisznót vizsgáltunk meg, egyik sem volt fertőzött, vagyis a vadállományt mint a fertőzés forrását kizártuk. Itt az emberi tényező játszott szerepet. Kérdés, az hol mondott csődötˮ – jegyezte meg a felügyelet igazgatója azzal, hogy a fertőzés a mezőről, az élelemmel, a ruházatról is bekerülhetett a gazdaságokba. 

Szomotoron viszont úgy vélik, a vaddisznókon keresztül jelentkezhetett a vírus. „Nagykövesd és Őrös légvonalban elég távol van tőlünk, és egyelőre fertőzött vaddisznókról vagy mozgásukról sem kaptunk jelentéseket, nem igazán értem az esetek közti összefüggést. Ettől függetlenül én a vaddisznóállományra gyanakszom, hiszen a mi környékünkön is rengeteg van belőlük. Felvilágosítottak bennünket a vírus terjedéséről, de ez csak újabb kérdőjeleket vet fel. Hiszen szinte egyik gazda sem a mezőről hordja be a takarmányt vagy a szénátˮ – mondta Juhász János, aki annál a gazdánál is járt, akinél felütötte fejét a vírus. „A disznó valóban beteg volt, tele volt kiütéssel és vérzett is. Másnapra két másik malaca is elkapta a kórtˮ – zártja Juhász. 

Elhallgatják az állatokat

Lapunknak több forrás is megerősítette, hogy a megfigyelési zónában valamennyi településen felkérték a lakosokat, jelentsék be, mennyi sertést tartanak. Többen nem tesznek eleget ennek a felszólításnak. Sokan attól tartanak, akkor is leölik a nehezen nevelgetett disznót, ha nem beteg. Még az 1000 eurós büntetést is megkockáztatják, és eltitkolják az állatot. Sokan a napokban akarják levágni a saját részre nevelt sertéseket. Bár a vírus emberre nem, csak az állatra jelent halálos veszélyt, a lappangási idő hosszú, és nem lehet tudni, nem fertőzött-e mégis az az állat, mely most nem mutatja az afrikai sertéspestis tüneteit.

(nr, ie, TASR)