Bilincsben vezették el a bíróságról az álgrófot

A 36 éves férfit, aki az elmúlt években több hajdani grófi birtokot sajátított ki hamis okmányokkal, bilincsben vezették el a tárgyalóteremből, amit nemesemberhez méltóan, rezzenéstelen arccal viselt.

Kisajátította ősi jussát

A tárgyalás során többször is elmondta: meggyőződése, hogy valóban a galgóci gróf, Edődy Vilmos unokája, gyerekkorától ebben a szellemben nevelték, ezért tartott igényt az ősi jussra is. Édesapjával, idősebb Erdődy Ferenccel 2004-ben kezdték el az Aranyosmarót, Galgóc és Nagytapolcsány környéki volt Erdődy- birtokok kisajátítását. A közjegyzőnek elég volt az, hogy felmutatták a keresztlevelüket, és igazolta a kisajátítási nyilatkozatot, aminek alapján a telekkönyvi hivatalban új tulajdonosként jegyezték be őket. Erdődy Ferenc Xavér a Nagytapolcsányi Telekkönyvi Hivatalban 33 ezer euró értékben jegyeztetett a nevére erdőket és szántókat. Az aranyosmaróti bejegyzést utólag az ügyészség töröltette, Galgócon pedig az önkormányzat tett feljelentést. A közjegyzőt azóta megfosztották hivatalától, bár ő is azzal érvelt – és a törvény szerint ezt megtehette –, hogy nem feladata ellenőrizni az ügyfelek kijelentéseinek igazságtartalmát.

Egy fiúnak két apja

A rendőrség 2009-ben kezdett vizsgálódni az ügyben, az első bírósági tárgyalást 2011 tavaszán tartották. Itt a két Erdődy elmondta, hogy az idősebb Ferenc édesapja a galgóci gróf Erdődy Vilmos volt. Meggyőződésük szerint az idősebb Ferenc 1944 karácsonyán Schulek Irén és Erdődy Vilmos gróf szerelmi kapcsolatából született. Schulek Irén később férjhez ment egy Franišek Pevný nevű losonci polgárhoz, de a fiát abban a tudatban nevelte, hogy nemesi származású. Pevný Ferenc 2002-ben kérvényezte a Losonci Járási Hivatalban, hogy felvehesse az Erdődy nevet, és apaként Erdődy Gyula rendőrprefektust tüntette fel. A névváltoztatást engedélyezte a hivatal, de az apa személyét illetően nem döntött, ezért Erdődy Ferenc lépett helyette, és a losonci plébánián új keresztlevelet kért. Először Erdődy Gyulát tüntette fel apaként, ezt a változtatást a püspökség is engedélyezte. Erdődy Ferenc azonban nemsokára visszament a plébániára és azt kérte a paptól, hogy apaként Erdődy Vilmos grófot írja be a keresztlevelébe. A plébános a bíróságon sem tudta megmagyarázni, miért tett eleget neki anélkül, hogy a püspökség beleegyezését kérte volna.

Nem a származás, az okmány a lényeg

Erdődy Ferenc fia, a most elítélt Ferenc Xavér a birtokvisszaigénylések során már Erdődy Vilmos grófot jelölte meg felmenőjeként, és a rendőrségi eljárás során egy külföldön végzett DNS-vizsgálattal próbálta bizonyítani igazát, melynek eredménye szerint édesapja, Ferenc, és annak nevelőapja, František Pevný között nincs vérségi kötelék. Ezt a nyomozó nem vette figyelembe, mert az eredményből nem következik az, hogy ha nem František Pevný az apa, akkor csakis Erdődy Ferenc lehet az. Az ügyészség DNS-vizsgálatot is elrendelt, az 1925-ben elhunyt és a galgóci családi kriptában eltemetett Erdődy Imre (a Svájcban eltemetett Vilmos gróf apja) és Erdődy Ferenc mintáját hasonlították össze. Az eredmény szerint a két férfi között sincs vérségi kötelék, de ezt az önjelölt Erdődyek azzal támadták, hogy Vilmos gróf anyja is félreléphetett, éppúgy, mint annak idején Schulek Irén. A gordiuszi csomót a kerületi bíróság azzal vágta át, hogy kijelentette: nem feladata bizonyítani vagy cáfolni Ferenc Xavér grófi származását, csupán azt tartja szem előtt, milyen okmányokkal tudta a vádlott alátámasztani, hogy jogosan tart igényt a grófi birtokokra.

A grófi család nem adja fel

Ferenc Xavér végig egy 1945 tavaszán, közjegyző előtt tett nyilatkozatra hivatkozott, amelyben Vilmos gróf fiának ismerte el az ő édesapját, Ferencet. A nyilatkozat másolatát be is mutatta a bíróságon, de az eredeti példányt sehol nem találták. Erdődy Ferenc Xavér azt állítja, édesapja egy budapesti bank széfjében helyezte biztonságba, de már nem tudja megmondani, melyikben, mert időközben súlyos agyvérzést kapott. A bíróság szerint épp a minden alapot nélkülöző, hamis okmányok gyártása az a különösen súlyos csalás, amely miatt hét és fél év szabadságvesztéssel kell fizetnie Erdődy Ferenc Xavérnak. A büntetés még így is szokatlanul enyhe, a bíróság figyelembe vette a vádlott büntetlen előéletét és azt is, hogy valóban hisz grófi származásában. A tárgyaláson Ferenc Xavér nővérei is ott voltak, azt mondták, fivérük azért állt emelt fővel a bíróság elé, mert meg van győződve az igazáról. Grófi leszármazottakhoz méltóan nem adják fel, és a legfelsőbb bírósághoz fordulnak.