Bérelniük kellene a házat, amit megvettek

Fejszés – melynek egyébként e sorok írójának atyai dédapja, az egykori hivatásos huszár is jószágigazgatója volt – a 19. században mintagazdaságként üzemelt. Az államosítás után eredeti funkcióját részben megőrizve a helyi állami birtok része lett. Lakosai zömmel a mezőgazdaságban találtak munkát, többen közülük állatgondozással foglalkoztak.

Elfújta a szél

Bár a Királyhelmectől pár kilométerre, faluként funkcionáló városrészben soha nem laktak tehetős emberek, sokan visszasírják a régi időket. A rendszerváltás ugyanis, mint sok minden mást a Bodrogközben, a Királyhelmeci Állami Birtokot is szinte nyomtalanul eltüntette, s a munkanélkülivé vált több mint 1500 ember között a fejszésiek is ott voltak. Az elmúlt 25 évben az itteni istállókat felszámolták, állatgondozókra se volt már szükség –, az állástalan helyiek pedig nem nagyon találtak más munkalehetőséget a régióban. A tisztes szegénységet a kilátástalanság és a nyomor váltotta fel. Az állami birtokot ugyan egy ideig egy részvénytársaság próbálta működtetni (mely történetünkben még főszerephez jut), ám a sorozatos tulajdonosváltás és a valódi termelés megszűnése után Fejszés is egyre szegényedett. A helyi bolt, melynek ma már csupán a romjai vannak meg, a legutóbbi időkig a város önkormányzatának támogatásával működött, de aztán nem akadt vállalkozó, aki továbbvitte volna az üzletet. Az óvodát néhány éve – rossz műszaki állapota miatt – bezárta a közegészségügyi hivatal, de a városnak végül sikerült újra megnyitnia.

Lehet rosszabb

Aki azt hinné, hogy a helyieket az elmúlt negyedszázad megedzette annyira, hogy már semmin sem tudnak meglepődni, hatalmasat téved! Az említett részvénytársaság, illetve annak jogutódja 2016 decemberében gondoskodott arról, hogy a fejszésiek egy része is szembesüljön a bölcsességgel: Soha nem lehet olyan rossz, hogy még rosszabb ne lehessen. Kiderült ugyanis, hogy miután az áramszolgáltató néhány házat lekapcsolt a hálózatról, az újbóli csatlakozáshoz szükség van az ingatlanok tulajdonosainak beleegyezésére is. Az igazi meglepetés ekkor érte az érintetteket, ugyanis közölték velük, hogy a házuk, melyeket évekkel ezelőtt megvásároltak, egy trencséni cég tulajdonában vannak. Oláh Róbert, a fejszési hármas ikrek édesapja, aki szintén ilyen „többször eladott” házban él családjával, lapunknak elmondta, otthonukat a kétezres években megvásárolták az említett részvénytársaság képviselőitől. Az ezt igazoló számlákat meg is mutatta nekünk, mint ahogyan az arról szólót is, amiért elmondása szerint fizetett a cég munkatársának, hogy a tulajdonosváltást bejegyeztesse a kataszteri hivatalban. Ez nem történt meg. Nem mulasztotta el ezt megtenni azonban a házak jelenlegi tulajdonosa, a trencséni cég embere. Ő az egyik kereskedelmi televízióhoz eljuttatott álláspontjában kifejtette, szerinte a törvényeknek megfelelően jutott a tulajdonához, ezért a tulajdonosi jogokat is ennek megfelelően szeretné gyakorolni. Oláhéknak legalább villanyáramuk van, de a többiek, akiket lekapcsoltak a hálózatról, esténként mécsessel vagy gyertyával világítanak, és nem értik az egészet...

Nem fizetnek

Az áram nélkül maradt 10-12 család – és a többi érintett fejszési is – kitart az igaza mellett, bár a helyzet megoldása nem tűnik egyszerűnek. A trencséniek hajlandók lennének beleegyezni az áram újbóli bevezetésébe, ám ennek feltételéül a bérleti szerződések aláírását, és természetesen az ebben szereplő bérleti díj kifizetését szabják. A helyiek viszont nem hajlandók bérletet fizetni olyasminek a használatáért, melyet évekkel ezelőtt – hivatalos papírokkal bizonyíthatóan – megvásároltak. Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere azt mondta, lehetőségeikhez mérten megpróbálnak segíteni a fejszésieknek. (A városrészben a jelenlegi adatok szerint 362-en élnek, ám ennél jóval többen laknak itt olyanok, akiknek a bejegyzett lakhelyük valamelyik környékbeli településen van.) A város ügyvédje vizsgálja, hogyan tudnának segíteni a szorult helyzetbe került embereken, ám az ügy sokáig elhúzódhat. A helyzetet bonyolítja, hogy a régi tulajdonosok valóban nem íratták a nevükre a megvásárolt házat, és az is tény, hogy a kataszteri hivatalban található iratokban az új tulajdonos(ok) neve szerepel. Az említett részvénytárság romániai személyek tulajdonában van, ám az ingatlanok alatti földterületek a városéi. A trencséniek lakásonként havi 80-120 euró bérleti díjat kérnek, és megkérték a város vezetését, segítsen megoldani a problémát. Az érintettek azonban hajthatatlanok. A város egyébként nemrégiben 7000 euró állami támogatást nyert el ahhoz, hogy 18 ezer eurós ráfordítással megjavítsa a fejszési utakat. Kérdés az is, a jelenlegi helyzetben kinek épülne ez az út…