Bence és a hosszútáv

Komárom. Kiss Bence, a Selye János Gimnázium septimós diákja a hosszútávfutás mellett tette le a garast. Korábban kajakozott, kenuzott, ám az erőnléti futóedzések során olyannyira megkedvelte ezt a sportágat, hogy „átevezett” a futásra. Azóta sikert sikerre halmoz. Szlovákia legfiatalabb maratoni futójaként tartják számon: 2006 augusztusában az akkor alig 15 éves fiú csak szülői engedéllyel indulhatott el a rajeci maratonon, és sikeresen abszolválta a 42,195 kilométeres távot.

„Komolyabban a 2006-os Komárno–Komárom utcai futóversenyt követően kezdtem el foglalkozni a futással – mesélte a fiatal sportember. – Itt találkoztam Tóbi Attilával, aki akkor éppen a szupermaratonra készült, és kérdezte, nincs-e kedvem vele edzeni. Felmerült annak a lehetősége is, hogy Komáromban többedmagunkkal alakítsunk egy futóklubot, de ez sajnos nem valósult meg. Ezért leigazoltam az érsekújvári atlétikai klubhoz.” Nagy lökést jelentett Bence életében, amikor tavaly novemberben a kiváló edző, Ján Bötcher kezdett vele foglalkozni. Az iskola után heti két-három alkalommal Bence tehát vontara ül, irány Érsekújvár, ahol az atlétikai pályán tartják az edzéseket. A hét többi napján pedig az edző utasításai alapján 60 vagy 80 perces levezető kocogást végez. Kitartása, küzdőszelleme a versenyeredményekben is megmutatkozik. Tavaly a szlovákiai ifi bajnokságon 1000 és 3000 méteren bronzérmet szerzett, idén februárban a pozsonyi fedett pályás országos bajnokságon 3000 méteren 4. helyezést ért el, tavasszal Siófokon a félmaratoni távon elsőként ért a célba, az idei Komárno–Komárom futóverseny 5500 méteres távján második lett. Tavaly novemberben a Pöstyénben megrendezett Mária Zavarská Emlékverseny 10x1000 méteres stafétájában a Selye János Gimnázium 10 fős csapatának tagjaként a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel társaival együtt. Erre az eredményére azért is különösen büszke Bence, mivel az országos döntőbe jutott többi csapat sportgimnáziumokból érkezett. Jelenleg a júniusi szlovákiai bajnokságra készül, ahol ifjúsági, junior és felnőtt kategóriában is indul.

Érdeklődésünkre a szimpatikus sportember azt is elárulta, hogy a bulizásokról kénytelen lemondani a sport javára, és mellőznie kell a fűszeres, májas ételeket, a finom „disznóságokat” is. Elmondta: mindenképpen segítené a felkészülését, ha több speciális vitamint és ásványianyag-készítményt fogyaszthatna, ám ezek nagyon drágák. A családnak így is jelentős anyagi áldozatokat kell hoznia, hiszen egy-egy edzőcipő, még ha jó minőségű is, három hónap alatt „lekopik” a lábáról. A nevezési díjak és utazási költségek szintén többnyire a család költségvetését terhelik. A szponzorok pedig nemigen tülekednek az ígéretes tehetségek körül.