Belga mocsárban dagonyáznak a hipszterterroristák

Az már a tavalyi párizsi merényletek után is kiderült, hogy a belga titkosszolgálatok totális csődöt mondtak.

Brüsszel. Most is beigazolódott, a belga hatóságok egyszerűen képtelenek megállítani a huszonéves dzsihádistákat. Arra panaszkodott egy belga elhárító, hogy nincs elég emberük az összes lehetséges terrorista megfigyelésére. Mások úgy vélik, a belga titkosszolgálat rosszul szervezett, és nincs elég besúgója sem. A hatóságok képtelenek beépülni a hipszterterroristák közé, akiknek kedvenc ruhamárkáik vannak, saját szlenget használnak, halott rapzenészért (Tupac Shakur) rajonganak – ezek jellemzik az iszlámra hivatkozó szélsőségesek új európai képviselőit.

Belga babilon

Mint minden belgiumi probléma, ez is visszavezethető az ország megosztottságára. A belga bürokrácia bonyolult, köszönhetően a vallon–flamand szembenállásnak. Az ország közigazgatását ugyanis a nyelvi-nemzetiségi megosztottsághoz igazították. Martin Michelot francia biztonságpolitikai szakember közölte, a nyelvi különbözőség még a titkosszolgálatokra is rányomja a bélyegét: az egyik szakszolgálat tagjai csak flamandul beszélnek, a másik csak franciául, végezetül van egy külön titkosszolgálat, amelyik mozgásterülete csupán Brüsszelre szorítkozik. A szövetségi kormánynak csak korlátozott hatásköre van. Tavaly novemberben előfordult, hogy miközben az ország nagy részén négyes szintű terrorriadó volt érvényben, a brüsszeli reptéren csak hármas. Az ok: a légikikötő hivatalosan a fővárost körülvevő flamand régióhoz tartozik, ahol más előírás volt érvényben. A dzsihád hipszterei pedig jól ki tudják használni a kormányozhatatlanságot.

Terroristakeltető negyed

„Néha az az érzésem, hogy a belgák nem ebben a világban élnek” – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Jelenleg ugyanis a belga titkosszolgálat teljesen alkalmatlan arra, hogy a feladatát ellássa. Brüsszel egyik kerülete, konkrétan a közel-keleti migránsoktól hemzsegő Molenbeek, gyakorlatilag terroristakeltetőként működik, néhány óra leforgása alatt például katonai fegyverekhez is hozzá lehet jutni. A helyi fiatalok között 37%-os a munkanélküliség, sokan csatlakoznak az Iszlám Államhoz, a helyi mecsetekből pedig ömlik a dzsihádista propaganda.

Szétaprózott rendőrség

Belgium ugyanis szövetségi államként rendkívül szétdarabolt közigazgatással rendelkezik. Brüsszel egy 1,2 milliós város, 6 rendőrkapitánysággal és 19 önkormányzattal. New York a 11 milliós lakosságával nagyságrendekkel nagyobb, viszont csak egy rendőrkapitánysága van. Komoly probléma a jogi környezet is, eddig érvényben volt például egy olyan szabályozás, miszerint este 9 órától reggel 6 óráig senkire sem lehet rátörni a lakása ajtaját. A belga titkosszolgálati reform tehát elkerülhetetlen, de fontos lenne, ha az Európai Unió is összehangolná a tevékenységét. Ki lehetne alakítani egy olyan európai intézményt, amely lehetővé tenné a titkosszolgálatok információáramlását, azonban ez a tagállamok szuverenitásának kérdése miatt rengeteg konfliktussal jár. Egyes országok – mint például a kelet-közép-európaiak – ráadásul kevésbé veszélyeztetettek, így kevésbé érdekeltek az együttműködésben is. Ennél sokkal egyszerűbb dolgokban sem működik az együttműködés, pedig közös határvédelemre, titkosszolgálatra és európai migrációs politikára lenne szükség. (O-O, ú)