Beleszól az önkormányzat az iskola belügyeibe

A Hegyétei Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője több pontban nem ért egyet az új fenntartó intézkedéseivel. A többi között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi munkaadó rendelete értelmében a tanárok számára a törvény által adott, nem kötelezően az iskolában eltöltendő munkaidő túlnyomó részét is az iskola épületében kell eltölteniük. „Értelmezésem szerint ez nincs összhangban a munkaszabályzattal, mely alapján a pedagógiai munka elvégzése után nem vagyunk kötelesek az iskolában maradni, hacsak gyűlés, szülői értekezlet vagy hasonló esemény nem köt ide bennünket. Mi ezt három pedagógiai dolgozónkkal együtt mégis elfogadtuk, s be is tartottuk, néhány esettől eltekintve – amikor a többi közt metodikai megbeszélésen, iskolázáson vettünk részt –, amit a jelenléti íven fel is tüntettünk. Erre a polgármester úr fegyelmit adott a tanári karnak a munkafegyelem megsértése miatt. Hasonlóan járt el az óvodai alkalmazottakkal szemben is.” Az igazgatónőnek fenntartásai vannak a novemberben kiírt igazgatói pályázat jogszerű lefolyásával kapcsolatban is. A pályázat értelmében az új igazgató január elsejétől léphetett volna tisztségébe. „Egyetlen pályázóként, a pályázati feltételeknek megfelelve és az iskolai tanács ajánlásával úgy gondoltam, átvehetem a tisztséget, azonban január 31-én kaptam egy levelet, amelyben a polgármester úr arról értesített, hogy mivel fegyelmi van ellenem – amit ő adott január 17-én – nem alkalmaz. Ezzel szemben a kolléganőimet kérte meg, hogy vállalják el az iskola vezetését, ugyanis a polgármester úr elképzelése szerint – melyet nem tudom, milyen törvény tesz lehetővé – a nem jogalanyi iskolákban az igazgatói tisztség megszűnik, helyette vezető pedagógiai dolgozó lesz. Mivel kolléganőim nem vállalták, most megbízott igazgatóként dolgozom. Miközben a polgármester úr – s ez egy következő probléma – az órarend átdolgozásával fenyeget. Október elsején a járási metodikai osztályról jóváhagyták az általunk kidolgozott órarendet, melyet a novemberi állami inspekció is rendben talált. A polgármester úr ezzel szemben azt állítja, ha tisztességes lennék, nem tizenöt órát kellene tanítanom, ahogyan a törvény az igazgatóknak előírja, hanem huszonkettőt, hogy ne kelljen túlórát fizetni. Mellesleg akiknek az iskola vezetését felajánlotta, azoknak is át kellett volna rendezni az órarendjét úgy, hogy ne legyen túlórájuk. De minden tanításban jártas egyén tudja, hogy ez lehetetlen. A gyerekeknek egy héten huszonhat órájuk van, a tanító huszonkettő órát köteles a munkarend szerint tanítani. A fennmaradó négy órára – mivel pénz hiányában nem lehet félállásban pedagógust foglalkoztatni – muszáj túlórát kiírni. Ezeket a túlórákat azonban úgy érezzük, nem megfelelően fizetik meg. Egy független bérelszámolóval ellenőriztettük bérünket, s azon túl, hogy fizetési szalagjainkon nincs feltüntetve a túlórák száma, a kifizetett összeg sem felelt meg az előírásoknak. Ezen túl a januári fizetési szalagokon a tavalyi szabadságunk sem szerepelt, s a kollektív szerződésben meghatározott negyvenöt szabadnap helyett csak negyven volt feltüntetve.” Az igazgatónő elmondta, az egyik tanítónő diplomájának honosítása végett jár egyetemi képzésre. A delimitációs jegyzőkönyvben szerepelt az előző fenntartó beleegyezése, s a községnek ezt a kötelezettséget is át kellett volna vennie. „Kértük a polgármester urat, hogy engedje el tanulmányi szabadságra a kolléganőt, ám ő azt mondta, támogatja tanulmányait, de vegyen ki rá szabadságot. Szerintem ez sem törvényes. Nemrég a szülők kezdeményezésére szülői értekezletet hívtunk öszsze a helyzet tisztázására, amire a polgármester úr csak úgy volt hajlandó eljönni, ha a pedagógusok nem lesznek jelen. ĺgy nem lehet tárgyalni. De nem jött el egyetlen szülői értekezletre, általunk szervezett játszóházba, a dunaszer-dahelyi szabadidőközpontba sem, ahol fellépett az iskola diákszínháza.” Ugyanezek a problémák merültek fel a helyi óvodával kapcsolatban is. „Mindezen túl a polgármester úr által bevezetett munkalátogatási rendnek köszönhetően – teszi hozzá az óvoda igazgatónője – nem végezhetem a helyileg máshová kötődő munkámat, így nem dolgozhatom az SZMPSZ területi választmányában, nem láthatom el az Egészséges Mosoly szekciójának vezetői feladatait, nem foglalkozhatom a népi hagyományok gyűjtésével.”

AZ ÖNKORMÁNYZAT

Bokros Ferenc, Hegyéte polgármestere szerint nagyon sok gondot rótt az állam az önkormányzatokra a kompetenciák átadásával, mert az anyagi hátteret nem biztosítja. Ebből alakultak ki az iskola és az óvoda körüli problémák. „Iskolánk és óvodánk nem alanyi jogú, ezért fenntartójuk a község lett. A törvényalkotó, aki ezt elrendelte, úgy gondolta, hogy a helyi igényekhez kell alakítani az intézményeket, s helyileg is kell ellenőrizni őket. Hangsúlyozom, a törvényekkel összhangban van minden rendelet, amit kiadtunk, s a munkaidő meghatározása is a fenntartó joga. A továbbképzést is ugyanúgy biztosítjuk, mint az előző fenntartó, de van egy dolog, ami meghatározó, mégpedig a pénzeszközök. A járási oktatásügy által elvállalt kötelességeket minden esetben átruházták az önkormányzatokra, de a bércsomagban ez nem tükröződött. A pedagógus, ha részt vesz valamilyen tanfolyamon, továbbképzésen, ez az ő célját szolgálja, s helyettesíteni kell őt. Nem tudom elfogadni, hogy valaki továbbképzi magát, s összevont osztályokban kell a tanítást folytatni gyerekeink kárára. Én elfogadom, ha továbbképzésre járnak, de a szabadidejükben kell ezt megoldaniuk.” A polgármester szerint a képviselő-testület mindent megtesz az iskoláért, hogy semmilyen körülmények között ne kelljen becsukni. „Évente több százezer koronát igényel az iskola fenntartása, s ezt előteremteni az önkormányzat dolga. Az iskolák állapota az átvétel után katasztrofális volt, hiányoztak a biztonsági ellenőrzések jegyzőkönyvei, ezt nekünk kell rendbe hoznunk, hogy a gyerekek biztonságban tanuljanak. Példaértékű lesz a mi eljárásunk, ami arra irányul, hogy úgy újítsuk meg az iskolát, hogy kevesebb ráfordítással működhessen. Ha kevés a gyerek, kevés pedagógus kell. Nem a perceket számoljuk, nem ez a gondunk, hanem a fenntartásra szükséges pénz előteremtése. Ezután jön az, hogy valaki hogyan dolgozik.” Bokros Ferenc kifejtette, hogy a kis önkormányzatok szerint az iskola és az óvoda fenntartása két igazgatónővel sem anyagilag, sem szerkezetileg nem indokolt. Mindegyik igazgatónőnek öt óra olyan teendőkre van megszabva, amelyek az igazgatói jogkörökkel függenek össze, s ez mentesíti őket a tanítás alól. „Ez viszont teher az önkormányzat számára, mert így rövidül a közvetlen kapcsolat a gyerekekkel, s az ezen felül megtartott órákért túlórát kell fizetni. Ezzel a járás nem számolt. A mi elképzelésünk szerint – ami összhangban van a törvénnyel – nem lesz iskolaigazgató, hanem csak vezető, ugyanígy az óvodánál is. Vagy másik megoldásként – amit a képviselőkkel megbeszéltünk – összevonjuk az iskolát és az óvodát egy iskolaügyi intézménnyé, s ennek egy igazgatója lesz. A státusokkal van gondunk, nem a személyekkel. A tanárok és az óvónők pedagógiai munkáját nem vagyok felhatalmazva értékelni, ez a jog a járási metodikai osztálynál maradt. Ami a szabadságot illeti: a pedagógusoknak negyven nap szabadság jár. Tavaly ötvenkét iskolaszüneti nap volt, s mégis átlagban huszonegy nap szabadságot hoztak át az új évbe. Erre sem kaptunk pénzt. Ezért figyeljük, hol töltik a munkaidőt. A kis Hegyéte úgy akarja megoldani a problémát, hogy figyel a szülők igényeire, és a munkaerkölcsre, hogy ne a tízéves szokásjog legyen érvényben, hanem a törvények. A szünidőben ezért lesz egy hónapos napközi és óvoda. Nem mondhatják a pedagógusok, hogy nincs ilyenre igény, én vagyok a polgármester, én tudom mi az igény.” A közalkalmazotti és az iskolaügyi törvény ide vonatkozó részeit Bokros Ferenc szerint betartják a faluban, ezek figyelembe vételével alkotta meg a képviselő-testület a kötelező helyi munkarendet, amely alapján munkába kell járni. „Nem értelmezni kell a törvényt, hanem betartani. A jogkörök átvételekor mi semmi mást nem változtathattunk meg a pedagógusok munkaszerződésén mint a munkáltató nevét. Ugyanaz a szerződés van érvényben, s ez heti negyven óráról szól. A kollektív szerződésnél a munkaszerződésnek sokkal erősebb jogi alapja van, sokkal több tényereje. A kollektív szerződés szerint a munkaidő heti harminchattól negyven óráig terjedhet. Jelenleg a bért negyven órára kapják. Ha ezt lecsökkentjük, a bérüket is ennek arányában kell csökkenteni. Munkavállalóink elfelejtik, hogy mi azon dolgozunk, legyen munkahelyük, ugyanis ha nem tudjuk befizetni a gázszámlát, az iskolát becsukjuk. Úgy gondolom, tiszteletben kéne tartani a képviselő-testület döntéseit, a munkalátogatást illetően. Én nagyon is mellettük állok, viszont mint polgármester csak a tényekből indulhatok ki, nem abból, amit ők mondanak. Ha valaki nem ért egyet valamivel, sajnálom, joga van rá, de rágalmazni nincs joga.”

A SZAKSZERVEZET

Horváth Zoltán, a pedagógiai szakszervezet járási tanácsának elnöke tárgyalt ez ügyben az iskola és az óvoda igazgatónőjével is. Nézete szerint a polgármester nem veszi figyelembe azokat a speciális szabályokat, amik az iskolaügyre vonatkoznak, elsősorban a munkatörvénykönyv által előírtakat nem tartja be. „A pedagógusokra más törvények érvényesek, mint a községi hivatal dolgozóira, bár mindannyian a községi hivatal alkalmazottai. ĺgéretet tettem, megvizsgálom az esetet, s véleményemet hivatalos levélben eljuttatom az önkormányzatnak. Első látásra az a meggyőződésem, hogy külön törvényeket szab a polgármester úr, pedig ő, mint alkalmazó nem mehet a törvényekkel szembe. Ezekre szeretném felhívni a figyelmét. Az 1999-ben kiadott munkarend megállapítja, a pedagógus a nevelési órákon, szolgálatokon, munkaértekezleteken, szülői értekezleteken köteles az iskola épületében tartózkodni, az azon túli időt saját maga szabja meg: hol, hogyan és milyen tevékenységgel tölti. A kollektív szerződés szerint a heti munkaidő harminchét és fél óra. Ezen belül az iskolaigazgató órakötelezettsége az osztályok számától függően van megszabva. Az igazgatónak a törvény előír bizonyos kötelességeket, amiket el kell végeznie, például az elsősök felvételéről szóló határozat; az iskola működését az igazgatónak kell biztosítani minden téren. Nem végezheti ezt a munkát más, csak olyan, aki a pedagógiai főiskolát elvégezte. Ennek tagadása a pedagógusi munka abszolút el nem ismerése. Most már mindenki maga választhatja ki, hogyan képzi tovább magát. A munkatörvénykönyv kimondja, az alkalmazónak kötelessége támogatni ezt, és azt is meghatározza, erre mennyi tanulmányi szabadság jár. Az új közalkalmazotti törvény 2002. április elsején lépett érvénybe, a hozzá kapcsolódó munkaszabályzat most van véleményezés alatt. Sajnos a Munkaügyi Minisztérium ennek megalkotásával késik. A régi nincs összhangban az új törvényekkel, rendeletekkel. De a polgármester úrnak az összes törvényt figyelembe véve kellene eljárnia. A pedagógustársadalomnak volt egy olyan félelme, hogyha az iskolaügyi kompetenciák átmennek az önkormányzatokra, nem szakemberek fognak belebeszélni a pedagógiai munkába. Sajnos, ez szeptembertől sok helyen előfordul. A jogászok is gyakran vitába keveredtek, hogy a kompetenciák kapcsán ki kinek tartozik felelőséggel. Egy kis időnek el kell telnie, hogy ez kikristályosodjon.”

A SZÜLŐK

Közben a hegyétei diákok szülei egy petíciót fogalmaztak meg, amelyben elégedettségüket fejezik ki a pedagógusok munkájával, és kérik a polgármester urat, hogy továbbra is ők tanítsák gyermekeiket.