Bányavárosok nyilatkozata

Rozsnyó. Egyik legfontosabb eseménye a Rozsnyói Városnapoknak a Testvériség Gömöri Bányász- egyesület ünnepi ülése volt, amelyre ezúttal meghívták a hét bányaváros képviselőit is. Az ülésen nyilatkozatot fogadtak el, amelyben állást foglalnak annak az örökségnek az üzenete mellett, amely a Kassán, 1487. december 26–27-én aláírt szerződés révén született. Akkor alakult meg ugyanis a Felső-magyarországi Bányavárosok Szövetsége, amely Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Telkibánya, Jászó, Rozsnyó és Igló együttműködésén alapult. A bányaváro-sok által folytatott bányászati vállalkozás során létrejött jogok és kötelezettségek a király által is megerősítést nyertek 1498-ban. Mivel a bányászati tevékenység hanyatlásával és az ércfejtés leállásával a bányák fokozatosan megszűntek, és az építményeket eltávolították, a szerződés aláírásakor is létező ércfejtő bányákból mára már csak a rozsnyói Mária-bánya felszíni épületei és föld alatti bányaműhelyeinek egy része maradt meg. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy Rozsnyó város a Testvériség Gömöri Bányászegyesülettel közösen a Mária-bánya épületeit szeretné megőrizni, és ezen a bányászat számára történeti jelentősséggel bíró helyen bányászskanzent létesíteni. „Mi, a bányavárosok jelen lévő képviselői kijelentjük, hogy támogatjuk a Mária-bánya skanzen építését. Erre kötelez bennünket a hagyományosan jó kapcsolat és a közös bányász múlt” – olvasható a nyilatkozatban. Az egyesület azt szeretné, ha a kiépített Mária-bánya bányászskanzen közös kulturális öröksége lenne a szóban forgó városoknak, amely a bányászati és vasércfeldolgozó ipar műszaki és ipari emlékeit fogja bemutatni. A skanzen elkészülte után a szövetség minden városának lehetősége lesz képviseltetni magát, hogy bemutassa bányászmúltjának emlékeit. A Mária-bánya múltban betöltött fontos szerepét a Rozsnyói Városi Könyvben 1498-ban tett bejegyzés bizonyítja. (kov)