Balogfala a jövő szorításában

Balogfala. 2007-ben ünnepelte első írásos említésének 580. évfordulóját. Ez adta az ötletet a helyi önkormányzatnak és a Csemadok alapszervezetnek, hogy kidolgozzanak egy projektet, s feltárják mindazt, ami a régmúltból s az eltelt ötven esztendőből arra érdemes. A végső cél meglehetősen vérmes, hiszen egy történeti könyv kiadásával s egy tájház létrehozásával számolnak. A projekt első szakaszának eredményeit a december nyolcadikán megrendezett emléknapon tárták a falu lakossága elé. Az emléknap kötetlen beszélgetéssel indult, amelyen a falu elmúlt évtizedei történéseinek aktív résztvevői beszéltek élményeikről és munkájukról. G. Kovács Gyula helytörténész pedig beszámolt a budapesti és más levéltárakban végzett kutatásairól, amelyekből kiderült, hogy a falu valószínűleg jóval idősebb, mint ahogy hitték, s a mostani helyén eredetileg egy Farkasfalva nevű község állhatott. De hogy később miért kapta a Balogfalva nevet, az csak a további kutatások során derülhet ki. Ahogy itt is elhangzott, egy kis falu életének a legfontosabb alakítói a pap és a tanító voltak, így nem véletlenül esett annyi szó a község egykori tanítóiról, Szamovolszky Elekről, Pongrácz Istvánról, Farkas Jolánról, Molnár Istvánról s arról a Petik Gyuláról, akinek az emléktábláját is felavatták az iskola falán. Dósa Géza egykori igazgató pedig az alábbi kis verssel köszöntötte a falut. „Gortva partján van egy község/ Én is laktam benne,/ Sokszor volt ott a szivemnek/ Kacagó jó kedve./ De sok álmot, sok örömet/ Suttogott az iskolakert/ Bólintgató fája,/ Deresedő öreg fejjel/ Könnyelábadt két szememmel/ Ma sem bírok a szívemmel/ Ha gondolok rája.”

Az iskola épületében az eddig felgyűjtött tárgyi emlékekből kiállítást is nyitottak, s a szőttesek és régi fotók mellett a káposztataposás és kenderfeldolgozás kellékeivel is megismerkedhettünk. Az emléknapot ünnepi kultúrműsor zárta, amelyen felléptek az óvodások és az alapiskolások, a régióban is elismert Fürtöcskék aszszonykórus, valamint Oláh Balog Lívia mesemondó és a Kovács Tamás–Kovács Norbert duó. Az emléknapra jelent meg a község lapjának, a Balogfalai Hírmondónak a különszáma is (amely az egyedüli falusi közlöny a régióban), amely szintén a múlt eseményeire fókuszál. Az elkövetkezendő években a már említett könyv és tájház mellett kopjafát állítanak a templomparkban, valamint emléktáblát a faluban működött cigány zenészek tiszteletére. Mindezek kis lépések egy nemzetiségi kisebbség, de nagy lépések egy fogyatkozó közösség számára.