Balassi-kiállítás Kékkőn

„Ha késve is, méltó módon emlékezünk meg Balassiról” – véli Helena FerancováSomogyi Tibor felvételeHelena Ferancová, a Kékkői Múzeum igazgatónője még idén, a Balassi emlékévben szerette volna megnyitni a költő korát, életművét és Kékkő történelmét bemutató állandó tárlatot, de időszűkében erre már csak jövő tavasszal kerülhet sor.

„Még 2004 januárjában jártak nálunk a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának képviselői, és megállapodtunk, hogy mivel a Balassi-család hosszú ideig itt élt, a szlovákiai emlékhelyek közül Kékkő a legalkalmasabb egy ilyen kiállítás megszervezésére” – mondta el az igazgatónő. – A költségek egy részét a magyar fél vállalta, a többit pályázat útján reméltük megszerezni, és azonnal felvettük a kapcsolatot az Esztergomi Balassi Bálint Múzeummal. Az ottani kollégák kéziratokat, korabeli emléktárgyakat ígértek nekünk, mert Szlovákiában ezekből szinte semmi sem maradt. Már a termeket is előkészítettük, és a kiállítás forgatókönyvén dolgoztunk, amikor kiderült, a minisztérium által meghirdetett pályázaton állami intézményként nem vehetünk részt. Martin Kováč, a tárca kulturális örökséggel foglalkozó főosztályvezetője azonban megígérte, kiemelten foglalkoznak az üggyel, és a 450. évfordulóra, valamint a nemzetközi együttműködésre való tekintettel megpróbálják előteremteni a pénzt.”

Ez október végére sikerült is: a Kékkői Múzeum a Balassi-emlékkiállításra 350 ezer koronát kapott a pozsonyi kulturális tárcától. A Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától kapott kétmillió forinttal (azaz körülbelül 160 ezer koronával) együtt elegendő öszszeg gyűlt össze a legnagyobb magyar reneszánsz költő életművével és korával foglalkozó tárlat megszervezéséhez.

Ahhoz már kevés az idő, hogy a kiállítás még idén elkészüljön. „Főleg az építkezési munkálatok miatt lesz szükségünk három-négy hónapra, bár a támogatást év végéig el kell költenünk – tájékoztatott Helena Ferancová. – Amit lehetett, már előkészítettünk: restauráltattunk például egy korabeli török zászlót, és megvan annak az adománylevélnek a másolata is, amelyben Lipót császár 1658-ban vásárjogot adományozott Kékkőnek.” Maria Molenda lengyel ruhatervező az egyetlen fennmaradt Balassi-portré alapján elkészítette a költő öltözékét; ezt más korabeli ruhákkal együtt a pozsonyi koronázási ünnepségen és a betléri kastélyban is bemutatták már. Most újra Kékkőn van, és a Balassi-kiállítás része lesz az esztergomi múzeumtól kapott okmányokkal együtt. „Ha késve is, méltó módon emlékezünk meg Balassiról. Ezentúl a kastély látogatóinak nemcsak mesélni tudunk a híres lakóról, hanem a kiállítást is megnézhetik” – közölte örömmel az igazgatónő.

Kékkőn 1277-ben építettek először kővárat a Balassiak. A gazdag várost többször is feldúló törökök ezt 1593-ban felrobbantották, majd 1612-ban tűzvész pusztította. Balassi Gábor 1730-ban építtette az alsóvár romjain a ma múzeumnak otthont adó barokk kastélyt. Bár állandó kiállítás eddig nem foglalkozott a hajdani híres lakókkal, a kékkőiek emlékezetében máig élnek a végvári vitézek cselekedeteit megörökítő mesék. Ezek dramatizált változatait a nyári éjszakai várséták alkalmával adták elő, idén például a Sólyom rubin szívéről című legenda elevenedett meg a dombtetőn álló várromnál. (vm)