Bajban a roma gyerekek által látogatott iskolák Nyitrán

Kerüli a roma gyerekek által látogatott iskolákat a többségi lakosság, azért a városnak pótolnia kell a költségvetésüket. A másik eshetőség, hogy ezeket a veszteséges iskolákat bezárja, csakhogy akkor a romák is más intézményekbe kezdenek járni, és minden kezdődik elölről.

A legnagyobb gondot a Krčméry utcai alapiskola jelenti, amelynek tíz évvel ezelőtt még 600 diákja volt, ma pedig már csak 150. A helyzet azért alakult így, mert ide járnak a legtöbben Diósmajorból, ahová az önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetű családokat, többnyire romákat költöztette. Ezekkel a gyerekekkel már az iskolába utazás során is gond van, a közlekedési vállalat kénytelen biztonsági őrt alkalmazni, aki a buszsofőrt védi az inzultusoktól. Az őrt a magisztrátus fizeti, mert a városi rendőrség nem tudta vállalni a feladatot, és a sofőrök segítség nélkül nem vállalták az útvonalat.

Biztonsági őr a buszon

A majorból, ahol az önkormányzat épített szociális lakásokat, mintegy negyven kisdiákot szállít az iskolabusz a városba, és a buszon szinte napirenden vannak a különféle incidensek. Sok sofőr emiatt nem is akart szolgálatot vállalni ezen a járaton. A helyzet akkor éleződött ki, amikor az egyik sofőr, miután hiába figyelmeztette a zajongó, verekedő és őt is leköpködő gyerekeket, megállt és kiparancsolta őket a buszból. A gyerekek gyalog mentek haza. Egyikük apja másnap késsel fenyegette meg a buszsofőrt. Az elment, ezért aznap a pedagógusok saját autójukon szállították haza a gyerekeket, másnap pedig hazafelé városi rendőrök kísérték a járatot.

Reggelente a város szociális munkásai kísérik a gyerekeket, ilyenkor viszonylag rend van a buszon. A sofőrök szerint a délutánok veszélyesek, amikor az iskolában elfáradt gyerekek „nem bírnak magukkal”. Mivel a városi rendőrség emberhiányra hivatkozva nem vállalta az állandó szolgálatot a buszon, az Arriva közlekedési vállalat az önkormányzathoz fordult segítségért. A képviselő-testület jóváhagyta, hogy a biztonsági őr bérét a közlekedési vállalat számlázza a városnak.

Három iskola érintett

Közben sok szülő kivette a gyerekét az iskolából, és idén csak nyolc elsőst írattak be ide, ebből hatan romák. Nem ez az egyetlen iskola, amely hasonló gonddal küzd, ilyen a darázsi, a nyitraköröskényi (itt tizenöt év alatt 450-ről 150-re csökkent a diákok száma) és a Kálvária alatti alapiskola is. Jozef Dvonč, Nyitra polgármestere májusban, a beiratkozások után zárt körű testületi ülést hívott össze a probléma megvitatására, de konkrét megoldási javaslat nem született. „Komplex módon kell megoldani a társadalom peremére szorult polgárok problémáit. Ezért szakértői csoportot alakítottunk ki a Konstantin Egyetem roma kultúra tanszékének pedagógusaival, és együtt vesszük számba a lehetőségeket” – nyilatkozta az ülést követően Miloslav Hatala, a városi önkormányzat oktatásügyi bizottságának elnöke.

Ján Vančo polgármester-helyettes szerint azokban az iskolákban, amelyekbe sok roma gyerek jár, közösségi központokat kellene létrehozni. „Szociális munkások foglalkoznának a szülőkkel és a gyerekekkel is, mert csak így lehet elérni, hogy a gyerek otthon is hasonló szellemben nevelkedjen, mint az iskolában. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezeknek a gyerekeknek nem természetes a kézmosás, az, hogy nem szabad bárhol eldobni a szemet, elvenni más tulajdonát, vagy hogy otthon is tanulni kell. Amíg a szüleik ezt nem tartják fontosnak, addig a pedagógusok hiába igyekeznek, és a többi szülő joggal tartja úgy, hogy a gyerekét ez a közösség csak hátráltatja” – mondta Ján Vančo.

Jó megoldás nincs

Külön gondot jelent ezekben az iskolákban az is, hogy a roma szülők sokszor hónapokra kiveszik a gyerekeiket, mert külföldre utaznak alkalmi munkára. Emiatt és a csökkenő diáklétszám miatt az önkormányzat tavaly három iskola költségvetését volt kénytelen kiegészíteni, összesen 85 147 euróval. „Ki kell mondanunk, hogy azokba az iskolákba, ahová sok roma gyerek jár, a többségi lakosság nem íratja be a gyerekeit. Mostanáig az intézmények költségvetésének kiegészítésével oldottuk meg a helyzetet, de lehet, hogy egyes iskolák összevonása lesz szükséges. Ez azonban újabb iskolabuszok üzemeltetését, és végeredményben szegregált iskolák kialakítását hozza magával, úgyhogy jó megoldás tulajdonképpen nincs” – mondta szkeptikusan a polgármester.

A Konstantin Egyetem és a városi önkormányzat szakemberei augusztus végén terjesztik elő a javaslataikat, és ha megoldható a dolog, ezeket már szeptembertől alkalmaznák. Ha nem, akkor a következő tanévben még minden marad a régiben, és a város pótolja az iskolák hiányát. „Új diákokra ebben a tanévben már úgysem lehet számítani. Folyamatos kommunikációra van szükség, hogy a többségi szülőket meggyőzzük, érdemes ezekbe az iskolákba küldeni a gyerekeiket. Ha ezt nem tudjuk megoldani, akkor előbb-utóbb be kell zárnunk ezeket az intézményeket. Vagyis csak annyit érünk el, hogy a problémát más iskolákba költöztetjük” – véli Miloslav Hatala, aki év végéig még szülői értekezleteken is részt vesz az érintett iskolákban, hogy megismerje a szülők véleményét.