„Azé a Kárpát-medence, aki teleszüli”

A megemlékezésen Gaudi-Nagy Tamás, a magyarországi Jobbik volt képviselője is részt vett. A felszólalók többször is nemzetvédő tüntetésnek, nemzetvédő gyűlésnek nevezték a rendezvényt.

Rendbontás nem történt, kulturált viselkedés, diszkrét – mindössze pár másodpercig tartó – „Vesszen Trianon!” skandálás, hangzatos beszédek jellemezték a megemlékezést, amelyen közel 80-an gyűltek össze. Az esemény elején jelen volt az állami és a városi rendőrség is, de az előbbiek rövid időn belül elmentek. Molnár Attila, a Csenkey Baranta vezetője felszólalásában arról beszélt, hogy Trianon véleménye szerint már több mint ezer évvel ezelőtt kezdődött, mivel szerinte a magyarságtól elvették vallását, ősi írását, ünnepeit, hagyományait. Megemlítette a véleménye szerint magyarok ellen hozott nyelvtörvényt, az állampolgársági törvényt, a magyarok számának fogyását, majd kifejtette, hogy a megoldás szerinte az lenne, ha a lányok, asszonyok „teleszülnék” a Kárpát-medencét. Molnár Attila után Fehér István komáromi tanár következett, aki felvette a magyar állampolgárságot, szlovák személyi iratait többször szerették volna bevonni, de nem adta le őket. „Bízom benne, hogy a századik évfordulóját Trianonnak nem fogjuk megérni. De ehhez semmi mást nem kell tennünk, csak vállalni magunkat” – mondta Fehér István. Szerinte az első lépés az, ha magyarul használjuk nevünket a hivatalos okiratokon is, majd ő is megjegyezte, azé a Kárpát-medence, aki teleszüli. A tanár burkoltan a zsidókra is tett megjegyzést.

Harmadik felszólalóként Gaudi-Nagy Tamás, „a nemzet ügyvédje” következett. A volt képviselő több mint 40 perces beszédében már egy évet sem adott Trianonnak. „Ha még ma, ezen a napon elindítjuk közösen a küzdelmet, ami az önrendelkezési jog kihívását jelenti, megállíthatatlan lesz ez a folyamat” – közölte Gaudi-Nagy. Beszédében mozgósított az ellenállásra, a közönség ezt tapsviharral köszöntötte, kitért az önrendelkezésre, a területi autonómiára, a Beneš-dekrétumokra is. „Mert magyar az, akinek fáj Trianon, és magyar az, aki igazságtételt szeretne” – mondta Gaudi-Nagy. Felszólalása végén egyebek között az itt élő politikusoknak is ultimátumot adott: vagy foglalkoznak a területi autonómia elérésével, vagy el kell őket kergetni. (szcs)