Az ősök lerombolták, az utódok újjáépítik

Az ősök lerombolták, az utódok újjáépítik. A civil összefogás szép példája a kegytemplom és a keresztút kialakítása az évtizedek óta elhagyatott Kálvária-domb belsejében. Egy kálvária nemcsak a hitéletet szolgálja, hanem a legtöbb város fontos épített emlékei közé is tartozik. Jellegzetes színfoltja, büszkesége egy-egy településnek, és általában pihenőhelyként is szolgálja az embereket. Léván hosszú ideig hiányzott ez a hely, hiszen a második világháború végén megsérült templom és stációk a hetvenes évekig szó szerint eltűntek a dombról, hiszen kellett az építőeanyag a város újjáépítéséhez, s aztán már senki nem látta értelmét a romok újjáépítésének.

Katarína Holbová néprajzkutató, a Barsi Múzeum nyugdíjas munkatársa elmondta, a fal- és padlómaradványok szinte láthatatlanok voltak, hiszen azokat teljesen eltakarta a rárakódott föld és a burjánzó gaz. Csak kevesen tudták, tudatosították, hogy a távközlési torony lábánál a volt kegytemplom kövei rejtőznek.

A szakrális hely kialakítása elefánti Jaklin Miklós bárónak, lévai várkapitánynak köszönhető, hiszen ő hagyományozott 1702-ben kelt végrendeletében 700 aranyat e célra. ĺgy épülhetett meg a Szent Kereszt-kápolna, melyet 1827-ben bővítettek kegytemplommá, s később is több átépítesen esett keresztül. A zarándokhely fenntartására Bars megye szőlészegylete 400 arany értékben alapot hozott létre.

Katarína Holbová hangsúlyozta, itt volna az ideje egy alapos levéltári kutatásnak, amely pontosan felmérné a templom architektonikai változásainak, alakulásának szakaszait. Érdekesség, hogy eredetileg hat kiskápolnában volt két-két stációkép, s az utolsó kettő állomás a kegytemplomban, illetve a kőkerítéssel elkerített udvaron, a kőkereszteknél volt található. A templomban egy Piétát helyeztek el – Szűz Mária Krisztus testével a karjaiban –, s az udvaron a keresztre feszített Krisztus és a latrok kőkeresztjei alatt három kőszobor volt található – Szűz Mária, János apostol és evangélista, valamint Mária Magdolna. A szobrok sorsáról nem sokat lehet tudni, a történelem viharai során fokozatosan tűntek el. A Kálvária szerepe az 1808. július 24-i hatalmas tűzvész után értékelődött fel, mivel ekkor nemcsak a városnak a fele, hanem a katolikus templom is leégett.

Tavaly áprilisban alakult meg a Patrimonium Servandi Polgári Társulás mely kezdeményezte a kegyhely „felélesztését”, a terület helyreállítását. A civil szervezet neve szó szerint annyit jelent: szolgálni az apák örökségét, más szavakkal őrizni, védeni az örökséget, melyet őseink ránk hagytak. A lelkes „civilek” szervezésében napokon át több tucat önkéntes tisztogatta a romokat, tárta fel lassacskán az elfeledett épületmaradványokat.

A neves építész, a podluzsányi születésű, Besztercebányán élő Jozef Frtús – akinek a nevéhez több szakrális épület, építmény terve is fűződik – ingyen elkészítette az új keresztút és a templom terveit, melynek egy szellemes megoldással szerves tartozékai lettek a konzervált falrészek és a nyolcvanas években épült rádiótorony vaskonstrukciója is. Katarína Holbová elmondta, évente két nagy körmenetet tartottak: egyet húsvét idején, zöldcsütörtökön, a másikat pedig – a tűzvész emlékére – július utolsó vasárnapján.

Jozef Frtús számára már az eredeti 350 méter helyett csak egy alig százhúsz méteres szakasz állt rendelkezésre a keresztút megtervezéséhez, hiszen időközben beépült a terület, a lakóházak pedig szinte elérték a domb tetejét. A Kálvária-domb környékén nagy változást hozott az 1974-es év is, ekkor robbantottak ugyanis utat a várdomb és a Kálávria-domb közé. Többen emlékeznek még a közeli kertekbe, házudvarokba becsapódó kőtömbökre, s a domb út fölötti fala máig is balesetveszélyes, az utat hálóval kell védeni az esetleges omlástól.

A tervek szerint nemcsak a keresztutat alakítják ki ismét, hanem úgynevezett civil ösvény is vezet majd a dombtetőre. Holbová közölte, a 19. században működő kőfejtő pereméhez közel vezet ez a másik út; a kőbányát a helyi legenda szerint egy szerencsétlenség miatt kellett idő előtt bezárni.

A megvalósítás tervezett költségvetése hatmillió korona, ebből egyelőre 230 ezer korona gyűlt össze egyéni adakozóktól, Léva városától és a tolmácsi gépgyártól. Az adományokat a 2627765946/1100 számlaszámra lehet küldeni. Érdeklődni a 0902/573 151-es vagy a 036/631 22 50-es telefonszámokon, valamint a katka.holbova @atlas.sk email címen lehet. (fm)