„Az orvos fizessen, hogy gyógyíthasson?!”

Dunaszerdahelyen a készültségi (felnőtt és gyermek) betegellátást évek óta nem az Állami Közegészségügyi Intézet működteti, hanem magánszemélyek.

Ügyelet kis órabérért

A törvények értelmében a nem állami körzeti gyermekgyógyászok havonta kétszer-háromszor kötelesek ügyelni a gyermekkészültségen. „A működési engedélyünk megszabja, hogy a nyilvántartott gyerekekről 24 órán át kell gondoskodnunk. Dunaszerdahelyen a készültségen 13 orvos váltja egymást, szerződésünk csak június végéig szól. Ugyanis sem az üzemeltető, sem mi nem vagyunk hajlandók fillérekért dolgozni. Szerződésünk lejárta után az állami kerületi tisztiorvos feladata lesz a sürgősségi betegellátás biztosítása. Mivel egyre kevesebb gyermek születik – a körzetünkben körülbelül 11 ezer gyereket látunk el –, a megfelelő gondoskodás következtében ritkán szorulnak sürgősségi ellátásra. És mert az egészségbiztosítók csak a tényleges kezelés árát térítik, vagyis az ügyeletért nevetséges órabért kapunk, valószínűleg megszűnik a készültség” – tudatták az érintettek. Elmagyarázták, hogy jelenleg az ápolónő hétköznap 25, a hét végén 35 koronás, a gyermekgyógyász hétköznap 35, a hét végén 45 koronás órabérért ügyel délután 16 órától reggel 7.20-ig, noha a szerződés értelmében többre (az ápolónő 45/55, az orvos 65/85 koronára) jogosultak. Ráadásul vasárnap éjfél után már hétköznapi órabérért dolgoznak. Annak dacára, hogy a készültségi betegellátáson felül a biztosítók havi 30 filléres fejpénzt fizetnek betegenként, és a 20 koronás látogatási díj szintén a közösbe megy, az összbevételből nem telik a szerződéses juttatás kifizetésére. A béreken kívül ugyanis a közösből kell megvásárolni a rendelőben nélkülözhetetlen gyógyszereket és egészségügyi segédanyagokat, illetve a különféle nyomtatványokat is. A pénzhiány miatt az üzemeltető és a kerületi tisztiorvos arra akarta rábírni az orvosokat, hogy áprilistól ők vállalják a velük együtt ügyelő ápolónő bérének terhét, és ezen felül havi 400 koronát fizessenek. A betegek húszasai és a kezelésért a biztosító által kifizetett összeg az ügyeletes orvos bevételét képezné. „Ezzel nem értünk egyet! Ki látott még olyat: az orvos fizessen azért, hogy gyógyíthasson?! Nem érv, hogy a kezelésért járó pénz a miénk lesz, mert mi van akkor, ha egy beteget sem látunk el? Amúgy is furcsa helyzet a mienk: a biztosítók anyagilag nem méltányolják a gyerekek megfelelő kezelését, a hatékony betegségmegelőzést, holott költségeket takarítunk meg. Hiába dolgozunk jobban, nem kapunk több pénzt, a költségeink (a bérleti díj, az energia ára stb.) azonban emelkednek” – mondott véleményt Tatiana Zabloudilová körzeti gyermekorvos.

Készültség csak este tízig?

„Tulajdonképpen nincs is nagy szükség az éjszakai gyermekkészültségre, az ügyeletben általában átaludhatjuk az éjszakát. Igaz, nem saját ágyban, de pihenhetünk. Szerintem vissza kellene térni az évekkel ezelőtti rendszerre, amikor csak este 22 óráig ügyeltünk” – nyilatkozta Mária Kozmálová, a készültséget hatodik éve koordináló gyermekorvos, miközben megjegyezte: az orvosságok is csak este 21 óráig válthatók ki. A statisztikai kimutatásokból nyilvánvaló, a délutáni rendelés befejezése után egyre kevesebb gyerek szorul sürgősségi ellátásra. Hétköznaponként 10-15, a hét végén 25-30 gyerek, de este 21 óra után reggelig többnyire nem egészen egy beteg (statisztikai számmal kifejezve – a szerk. megj.), ezért a biztosítók térítése is csökken. A készültségre a szülők, sokszor a kis beteg nélkül, orvosságért, lázcsillapítóért érkeznek, vagy az éjszaka folyamán telefonon azt tudakolják, mit tegyenek síró gyermekükkel. A szóbeli tanácsot az orvos nem pontozhatja, nem számolhatja el a biztosítónak.

Bedobta a törülközőt

„A kollégák nem elégedettek az órabérrel, ám én nem tudok többet fizetni, nincs miből. Bár a kórház jóvoltából a rendelőért nem fizetek bérleti díjat, a biztosítóktól járó, körülbelül havi hatezer korona fejpénzből legalább kétezret orvosságokra, gyógyászati segédeszközökre fordítok. Én is fillérekért ügyelek, de nem csupán havonta kétszer, hanem szükség szerint. Mindeközben valamennyien túllépjük a törvény által megszabott évi 300 túlórát, ezzel viszont senki sem törődik. Hat év után bedobtam a törülközőt, június végén lejár a szerződésem, nem hoszszabbítom meg. Nem sejtem, hogyan lesz tovább, a kollégák ellenkezése miatt a kerületi tisztiorvossal folytatott tárgyalások kudarcba fulladtak” – árulta el Kozmálová.

A szülőknek nem vigasz

A kisgyerekes szülők szerint nem vigasz, hogy Dunaszerdahelyhez hasonlóan Nagymegyeren, Somorján és más szlovákiai városban is bizonytalan a gyermekkészültség jövője. Megoldásra azért van szükség, nehogy veszélybe kerüljön egyetlen kis beteg élete is. Nehogy az legyen, hogy az illetékesek csak a tragédia megtörténte után keresik majd a megoldást.