Az Isztrága hamarosan visszakerülhet a térképekre

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

Az Isztrága-mocsár a vízlépcsőrendszer megépítése előtt számos vízi madárfaj otthonául, illetve vonulásakor pihenőhelyéül szolgált. A bősi vízerőmű megépítése, illetve a Duna elterelése után az élőhely kiszáradt, így a vízhez kötődő fajok száma is erősen megcsappant. A helyzetet tetézte, hogy a területen tájidegen özönfajok jelentek meg; őshonos fafajok tűntek el, a növényi taxonok száma 275-ről 109-re csökkent (2002-es adat).

Az egykori kiterjedését tekintve legnagyobb hazai vizes élőhely hamarosan új életre kelhet, s visszakerülhet a környezetvédelmi területek térképére is. 2012. január 31-én rajtolt hivatalosan a LIFE-program részét képező Dunai Madárvédelmi Projekt, melynek célja e vizes élőhely helyreállítása. A területen áprilisban kezdődtek meg a munkálatok – a kivitelező rendbehozta a töltésen húzódó utat, kimélyítette a főágat, csőátereszt épített, a halaknak pedig vermelőhelyeket alakított ki. A vízgazdálkodási műtárgyak beüzemelését követően a víz előbb a Nagy-ligetet, majd a Faluszigeten keresztül az Isztrágát is elérte – itt gáttal duzzasztják fel. Karolína Sobeková, a BROZ természetvédelmi társulás munkatársa szerint a sikeres revitalizációt követően a mintegy 180 hektár kiterjedésű Isztrága 77 hektárja kerül ismét víz alá. A sor utána a természeten lesz, hogy ismét megfelelő életfeltételeket alakítson ki az itt őshonos és átvonuló fajok számára. A térség a költöző madarak legfontosabb észak–déli és kelet–nyugati irányú útvonalainak csomópontjában helyezkedik el, az európai madárvédelem szempontjából kiemelt fontosságú. (la)