Az idei az utóbbi évek leghosszabb aratása

A Nagyölveden megtartott rendezvényen kiértékelték az utóbbi évek leghosszabbnak minősített aratását. Milan Halmeš, a lévai Regionális Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke elmondta, míg máskor a szárazság okozott gondot, idén az áradások, a talajvíz és a túlzott mennyiségű csapadék keserítette meg a gazdák életét.
Az ország legnagyobb járásában több mint nyolcezer hektárnyi termőföld került víz alá, ez több mint 2,5 millió eurós (75,3 millió korona) kárt jelentett az érintett szövetkezeteknek és vállalkozóknak. Ehhez képest az állam által elkülönített kárpótlási alap mindössze 5 millió euró (150,6 millió korona). Az RPPK már májusban felhívta a figyelmet az esőzések várható negatív hatásaira. Helyenként az átlagos csapadékmennyiség háromszorosa hullott le, a 200 millimétert meghaladó mutatókra is volt példa. A kedvezőtlen időjárás mintegy nyolc-tíz nappal tolta ki az aratás megkezdését. Még mindig vannak betakarítatlan területek, ebből a legnagyobb a tavaszi árpa 300 hektáron. A termelők, ha nem jutnak sürgős anyagi segítséghez, nem lesznek képesek beindítani az új szezont.
A búza betakarításának első szakasza június 24-én kezdődött, számtalanszor meg kellett szakítani, augusztus közepéig elhúzódtak a munkák. Ezzel az utóbbi idők leghosszabb aratása lett az idei. A 24 686 hektáros összterületen hektáronként 3,87 tonna volt a termésátlag. Ez a tavalyihoz képest 11,5 százalékkal, a 2008-as évhez képest pedig 28,5 százalékkal kevesebb. A bevételkiesés 2009-hez képest tonnánkénti 150-170 eurós (4520–5120 korona) árnál 1,9–2,1 millió euróra (57–63 millió korona) tehető. Az élelmiszeripari minőség jónak mutatkozik, az alacsonyabb kategóriájú búza iránt is nagyobb a feldolgozóipari kereslet. Milan Halmeš elmondta, a mezőgazdasági ágazat várakozó állásponton van. Kérdéses, ki tudja-e használni gazdasági potenciálját, vagy folytatódik az utóbbi négy év tendenciája: a termelési képességek folyamatos csökkenése. A sokat hangoztatott mezőgazdasági koncepció megvalósításának a gyakori minisztercserék sem tettek jót, viszont az eddigi tárcavezetők mind megpróbáltak párbeszédet folytatni az ágazat képviselőivel, bár sokszor elmaradt a várt eredmény. A jelenlegi miniszter egyelőre nem kereste a kapcsolatot a szakemberekkel, sőt a mezőgazdászok úgy érzik, nincs szükség rájuk, az a benyomásuk, mintha zavarnának, ha hallatják a hangjukat. A rendezvényen munkájáért kitüntették Vígh Ferencet és Jozef Vengrínt, a nagyölvedi illetve garamkovácsi (Kozárovce) szövetkezetek vezetőjét, valamint Juraj Varsányit, a nagykálnai szövetkezet volt elnökét.