Az Ernesztina híd darabjai kerültek elő

Az 1912-ben épült hidat 1945. március 26-án robbantották fel a németek. A helyiek által Ernesztina hídként emlegetett vaskonstrukció egy-egy darabja a Zselízi Városi Múzeumba, illetve egy oroszkai gyűjtő magán hadtörténeti múzeumába került. Coudenhove Ernesztina grófnő, az Esterházy-család leszármazottja. Az Esterházyaknak kiterjedt birtokai voltak Zselízen és környékén. A család nevét ma is őrzi az egykori kastély és a hozzá tartozó park. Az ő meghívásukra érkezett Zselízre Franz Schubert zeneszerző, akit a Baglyos-házban – mai városi múzeum – szállásoltak el. Az 1861-es születésű Coudenhove (született Breunner) Ernesztina grófnő emberségességének és erkölcsi tartásának köszönhetően rendkívüli népszerűségnek örvendett a lakosság körében. Az idősebbek sok év távlatából is nagy tisztelettel emlékeztek rá. Ernesztina grófnő korán (1915) megözvegyült, a kastélyt és a vagyont maga igazgatta. 1944-ig élt a városban. A front közeledtével komornája társaságában a Salzburg melletti Lassereggbe menekült. Itt hunyt el 1945-ben, 84 éves korában. Utolsó kívánsága, hogy a zselízi kriptába, férje mellé temessék, nem teljesülhetett. Az Esterházy család egyebek mellett mezőgazdasági termesztéssel és fejlesztéssel is foglalkozott. Kiterjedt birtokaikról (közel 70 kilométeres körzet) a terményeket lovas fogatokkal, később lóvasúttal, majd keskeny nyomtávú vasúton szállították az oroszkai malomba és a cukorgyárba. A kisvasút nemcsak teher-, hanem személyszállításra is szolgált. A Garamon átívelő híd maradványai a közelmúltban, a vízerőmű építésekor kerültek elő. A húsztonnás konstrukció hetven évig a meder alján hevert. Az egykori híd egy darabját a Zselízi Városi Múzeumba, egy másik részét Oroszkára szállították, egyik tartópillérét pedig az erőmű működtetője őrzi, ám nagy része vashulladékként végezte.