Az első Honti Gasztrofesztivál Ipolyságon

Hogyan került képbe a gasztrofesztivál ötlete?

Mikor megalakult a testület, akkor nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy Ipolyságot fel kell ébreszteni a „csipkerózsika” létből, éreztük, hogy ebben a városban sokkal több van. A régiófejlesztési, nemzetközi együttműködési és idegenforgalmi bizottságban három nagyon aktív tagunk van, akik hobbiszakácsok is. Kapusník Csabának volt a nagy álma, hogy egy olyan rendezvényt valósítsunk meg, ahol a helyi ételkülönlegességeket belehet mutatni. Innen gondoltuk tovább az ötletet, hogy ha már helyi ételekről beszélünk, akkor a régió kézművesei is helyet kaphassanak a rendezvény keretein belül. A fesztivál célja az volt, hogy az itt tevékenykedőket mozgósítani tudjuk. Nem szerettünk volna budapesti, pozsonyi, vagy épp dunaszerdahelyi vállalkozókat elhívni.

Miért pont a Sóderos?

Elmondhatjuk, hogy aránylag már jó állapotban van, de még közel sincs felújítva. Szeretnénk életet vinni a Sóderosra, s miután egy nagyon jó és sikeres gyereknapon vagyunk túl, így egyértelművé vállt a gasztrofesztivál helyszíne is. Jelenleg a tó és a körülötte lévő park olyan állapotban van, hogy az oda tervezet „próbarendezvényeket elbírja”. A Sóderoson húsz éve nem volt használva a vízhálózat, nincs rákötve a városi kanalizációra és közvilágítás sincs. Senki nem hitt abban, hogy mi ott nyáron rendezvényeket fogunk tartani, azonban nagyon örültünk, hogy az előzetes ígéreteinket teljesíteni tudtuk. Természetesen akkor sikeres egy megvalósítás, ha nem álmodunk túl nagyot. Inkább egy kicsi és családias rendezvénnyel kezdtünk, ami majd évről évre kinövi magát. A Sóderos további rekonstrukciói már el is kezdődtek, felújításra kerülnek az épületek. Egy további pályázatunk pedig a tó körüli tereprendezést (közvilágítás, járda, kerítés) fogja segíteni. Nagyon szeretném, ha egyszer olyan állapotban lenne a park, hogy a Honti Kultúrális Napokat ott tudjuk megszervezni.

Mit értünk az alatt, hogy „csipkerózsika” állapot a város életében?

Úgy gondolom, hogy kevés olyan jellegű program volt a városban, ami megmozgatta volna a lakosokat. Volt mondjuk színházi előadás, akkor az emberek megvették a jegyet és elmentek. Több mint negyven éve fut a Honti Kulturális Napok, sok-sok éve ugyanazon a forgatókönyv szerint. Kell egyfajta frissítés, s elsődleges szempontunk az, hogy megmozduljon a város. A gyereknapon éreztem először azt, hogy a lakosok igénylik az ilyen közösségkovácsoló rendezvényeket, aminek szervezésébe bekapcsolódhatak. Akárcsak akkor, most a gasztrofesztiválnál is az emberek a vállukra vették a feladatot és nem csak egy emberen múlott a program. Elmondhatjuk, hogy a háttérben tényleg egy nagy csapat dolgozott.

Az időjárás azért nem úgy volt, ahogy…

Nem kívánom senkinek azt a stresszt és feszültséget, amit a fesztivál előtt átéltünk. Figyeltük az előrejelzést és tudtuk, hogy nagy baj lesz, azonban nem lehetett más időpontra áttenni. A rendezvény előtti éjszaka végig esett az eső és vihar volt. Pénteken előkészítettük a terepet, szombat reggelre szinte tönkrement minden. Forgáccsal és fűrészporral szórtuk fel a sarat, volt ahol bokáig érő víz állt, azonban napközben nem esett és egészen az esti koncertig tartotta magát az égi áldás. A résztvevők számát nehéz megmondani pontosan, ugyanis nem szedtünk belépőt. Nem volt akkora tömeg, mint a gyereknapon, de olyan 700-800 ember fordult meg a nap folyamán.

Mi volt a központi kuriózuma a gasztrofesztiválnak?

Nagyon örültünk a Palóc Kistermelők közösségének, akik bekapcsolódtak a rendezvény szervezésébe, Kendy Éva vezetésével. Szívesen fogadtuk a segítségét és azt a feltételt szabtuk, hogy olyan termelők érkezhetnek, akik a saját portékájukat fogják árusítani. Rengetegen jelentkeztek, de nem mindenki tudott megfelelni ennek a kritériumnak. A rendezvényen így helyi méhészek, kézművesek, pékek és borászok kaptak helyet. Nem engedtünk zsákbamacskát és kínai műanyag játékokat. Ami az ételek készítését illeti, szívesen fogadtuk a vadászok és a halászok felajánlását (ipolysági vadásztársaság, nagytúri vadászok és halászok), ugyanis elvállalták a főzést önköltségre. Ekkor döntöttünk az mellett, hogy egy becsületkasszát helyezünk ki, amelynek bevételét a Sóderos felújítására szánunk. A képviselő-testület szintén egy katlannal főzött a jelenlévőknek. Mindemellett megszólítottuk a közelben lévő hagyományőrzőket, mint például az ipolyszalkai tájházat. Ők látványsütést szerveztek a gyerekeknek, a mobil kemence pedig Magasmajtényról érkezett. Nagyon kelendő volt a magasmajtényi lepény is, amelyeket népviseletben sütöttek a pékek. Kuriózumnak minősült még az ipolyszalkai Góra Biofarm által készített tépett hússal töltött lángos is. Akadtak azonban olyan árusok is, akik nem jöttek el az időjárás miatt. Természetesen megszólítottuk azokat az ételkészítőket is, akikkel jó tapasztalatunk volt a Honti Kulturális Napokról, hisz nem lehet gasztrofesztivált tartani sült kolbász és tarja nélkül. A helyi borászok közül Csernák Attila és Konkoly László Tesmagról kínáltak finom borokat, illetve Zselízről érkezett a Palik Pincészet. A jelenlegi körülmények között úgy érzem, hogy a maximumot hoztuk ki a helyszín adta lehetőségekből és a rendezvényből.

Sikerült az előzetes terveket megvalósítani?

Az időjárás miatt nagyon féltünk, azonban mindenki elégedett. Nálam futottak össze a szálak és nem volt negatív visszajelzés. Akárcsak a látogatók, úgy a termelők is elégedettek voltak, s így mi szervezők is örülünk a sikernek. A helyi pék portékáját egy óra alatt elkapkodták a vendégek. Délután egy kis kulturális programsorozatot szerveztünk. Előzetesen akadtak feszültségek a magyar–szlovák ellentétből fakadóan, amikor a programfüzet kikerült. Fontos kiemelni, hogy mi minden rendezvényt úgy szervezünk, hogy Ipolyságnak és nem a magyaroknak, vagy a szlovákoknak. Ez jól látható egyéb programoknál, hisz minden kétnyelvű. Sok-sok év után idén lehetőségünk lett volna az Ipolyfesztre bekapcsolódni, azonban a határon túli szervező anyagi gondokra hivatkozva visszalépett így fennmaradt egy megbeszélt előadás, amit nem szerettünk volna visszamondani. Ez egy magyar nyelvű gyerekelőadás volt, ami helyet kapott a gasztrofeszten. Nem akartunk ezzel különbséget tenni magyarok és szlovákok között, azonban végül a közönség jól fogadta. Mindemellett hagyományőrző csoportok szórakoztatták a jelenlévőket. A jövőben szeretnénk bővíteni a helyi termelők létszámát és felmerült a főzőverseny ötlete is. Sok segítséget és ötletet kapunk magyarországi barátainktól, akik már jártasabbak a gasztrofesztiválok szervezésében.

Nem volt érezhető a kamocsai és a rimaszombati gasztrofesztivál hatása?

Sok helyen volt gasztrofesztivál a hétvégén, azonban nem éreztük azt, hogy nekünk ez hátrány lenne. Családias volt és Ipolyságnak tervezett, örültünk, ha a szomszéd falvakból is eljöttek az emberek. Az időpont jövőre változni fog, valószínűleg korábban fogjuk megtartani, valamikor júliusban. Szeptemberben már kezdődnek a Honti Kulturális Napok, nem szeretnénk, ha zsúfolva lennénk.