Az első falunap Jókán

A kitelepítések idején a legtöbb jókai család a Pécs melletti Somberekre került, míg helyükre Galgagyörkről érkeztek családok. A rendszerváltás után mindkét településsel aktív kapcsolatot ápolnak, s gyakorta vendégei egymás rendezvényeinek.

Farkas Imre polgármester szerint a falunapot az hívta életre, hogy évente egy alkalommal találkozzanak a jókaiak, összejöjjenek a faluban élő s innen elszármazott értelmiségiek, akik szép számmal vannak, de jelentős százalékuk él és dolgozik Pozsonyban.

A faluba sok szlovák család költözött be az utóbbi időben, akik felvásárolják az elnéptelenedett házakat. Jelentős a roma lakosság aránya is, akiket az úgynevezett aktivációs munkában alkalmaznak, így sikerült kitisztítatni az árkokat, ügyelnek a nagyközség tisztaságára. A faluban több vállalkozás is működik, s gazdag a kulturális és sportélet is.

Tavaly még első osztályú baseballcsapata is volt a falunak, amely most pénzhiány miatt szünetelteti tevékenységét, a focicsapat viszont magasabb osztályba lépett. Aktívak a nyugdíjasok is, és a fiatalok is klubba tömörültek (Fiatal Jókaiak Klubja – FIJÓK).

A társadalmi szervezetek közül Jókán is a Csemadok az egyik legaktívabb, amely több csoportot is működtet. Határainkon túl is ismert a Malmos Néptáncegyüttes, amelynek immár utánpótláscsapata is van. A falu tavasszal jelentősebb összeget nyert el a Sappard 4-B programcsomagból, így sikerült teljesen felújítani a falu két leghoszszabb utcáját (erről a beruházásról a Szülőföldünk egyik későbbi számában olvashatnak majd – a szerk. megj.). Kidolgoztak két széles körű tervezetet is, s ha az is bejön, a helyi alapiskola és körzeti egészségügyi központ épületét is felújítják. A Duna-parton afféle múzeumként is szolgáló malom áll, amely idén ismét rekonstrukcióra szorul.

Zsúfolásig megtelt a főtér az ünnepségen, ahol a helyi csoportok mellett a testvértelepülések csoportjai adtak ízelítőt a tudásukból. A kultúrműsort reggelig tartó táncmulatság követte, s végre a nyár is megemberelte magát, hétágra sütött a nap.