Bartalos Gábor februárban odúkat tervez kihelyezni a falu több pontján, hogy megpróbálja növelni a cinkepopulációt, mivel sajnos meglehetősen gyér az állományuk (A szerző felvétele)
Bartalos Gábor jóvoltából egész télen találhatnak eledelt a madarak a nádszegi templomkertben. A madártenyésztő felhívta a figyelmet a petárdázás káros hatásaira is.
Karácsony másnapján takaros madáretető került a nádszegi templomkertbe. Az ötletgazda, Bartalos Gábor lapunknak elmondta, kisgyermek korától nagyon szereti és figyeli a madarakat.
„Gyerekként a zsebpénzemet is leginkább madarakra költöttem, egy galántai kisállat-kereskedésben mindig madarat választottam, ha tehettem. Felnőttként madártenyésztő lettem, kiállításokra járok Belgiumba, Hollandiába és Csehországba. Nagyon szívesen járok ki a természetbe, hogy a vadon élő madarakat is megfigyelhessem. A legutóbbi csehországi utamon egy kis faluban láttam a főtéren madáretetőt és több odút, akkor gondolkodtam el rajta, hogy ezt Nádszegen is meg lehetne próbálni. Egy ügyes asztalos segítségével elkészítettem egy madáretetőt”
– fejtette ki. A polgármesterrel, Kacz Évával egyeztetve, aki a képviselő-testület tagjaival együtt teljes mértékben támogatta a kezdeményezést, Gábor úgy döntött, az etetőt a templomkertbe helyezi ki, amely a sok fa miatt számos madár otthona. Az elképzelés szerint a lakosok közül bárki tehet eledelt a madáretetőbe, ha betartja az alapvető szabályokat, mit szabad és mit nem szabad odatenni. Amit szabad, azok az olajos magvak, például napraforgó, repce- és tökmag, dió, alma. Tilos azonban péksüteményeket, kenyeret, ételmaradékot és sós szalonnát a madáretetőbe tenni, ezektől ugyanis megbetegszenek vagy el is pusztulnak a madarak.
„A tartósítószert, élesztőt tartalmazó ételek okozzák a legnagyobb gondot a madaraknak, de a sós élelem is nagy károkat okozhat. A hidegben olyan zsíros, olajos élelemre van szükségük, amely energiát ad nekik, mert nagyon picikék, kevés a tolluk, a hidegben megfagyhatnak. A sertésfaggyú például remek választás, de csak nyersen, feldolgozás előtt szabad odaadni nekik”
– hangsúlyozta.
Bartalos Gábor szerint a Mátyusföld és a Csallóköz nagyon sok érdekes, értékes és ritka madárfajnak ad otthont. A településeken belül a tengelice, a cinke, a vörösbegy, a zöldike, a meggyvágó keres ilyenkor élelmet, de a verebet is etetni kell. A vadon élő madarak közül a közelünkben lakik például a búbos banka, különféle baglyok, a kerecsensólyom, a szalakóta.
„Három éve rendszeresen figyelek egy rétisasfészket, amely a falu szélén található. Idén három fiókát regisztráltunk a fészekben, ami szlovákiai viszonylatban egyedülálló. A vetésen nem annyira látványos, de ha van hó, akkor mókásan bohóckodó hollókban is gyönyörködhetünk a környékünkön”
– tette hozzá. Bartalos Gábor kiemelte, a gyakran hetekig tartó petárdázás szilveszter környékén nagyon meg tudja zavarni a madarakat, és komoly pusztításokat is végez körükben. A madarak ugyanis télen szélvédett helyeken bújnak el a hideg elől. A durranásoktól megijednek, felröppennek, gyakran nekicsapódnak valaminek és rengeteg elpusztul közülük. Úgy véli, érdemes lenne elgondolkodni, nem lehetne-e a petárdákra szánt pénzt hasznosabb dolgokra, akár madáreledelre költeni.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.