Az asszimilációs hatás

A szlovákiai magyarok lélekszámának alakulását meghatározó tényezőket ismertette előadásában Gyurgyík László szociológus. A népmozgás mellett az asszimiláció, a rejtett migráció és a többségi társadalom kisebbségpolitikája azok a legfontosabb hatások, amelyeket figyelembe kell venni. Ezek közül a legnagyobb mértékben az asszimiláció, a nemzetváltás okolható a szlovákiai magyarság 1991 és 2001 közötti, mintegy 47 ezres fogyásáért. Gyurgyík szerint egy évtized alatt körülbelül 26-28 ezer magyar változtatott nemzetiséget, ebből 22 ezren szlovákra váltottak, és 4-6 ezerre tehető azoknak a száma, akik 1991-ben még magyarnak, 2001-ben pedig már romának vallották magukat. A kilencvenes évek közepétől a szlovákiai magyaroknál is tapasztalható a „természetes” fogyás, 2000-től pedig már évente mintegy ezerrel kevesebb csecsemő születik, mint ahányan elhaláloznak közülünk. „A jövőre nézve bizonytalansági tényezőt jelent a rejtett migráció; nem tudhatjuk, hogy országunk EU-csatlakozása mekkora elvándorlási kedvet vált ki a magyarok körében – fejtegette az előadó. – Sajnos,s nem várható pozitív változás sem az asszimilációs folyamatban, sem a népszaporulat terén. Ahol kedvező irányú elmozdulás lehet, illetve aminek hatása az EU-ban bizonyára csökken, az a többségi társadalom kisebbségpolitikája, annak hatása a nemzetiség vállalására, az identitás megőrzésére.