Árverés vagy átverés?

Apatikus betegek, aggódó patikusokA patikában 1975 óta dolgozó, majd az 1995-ben magánosított intézmény élén álló Apolenária Nitranová gyógyszerész bérleti szerződése eredetileg 2002. december 31-vel járt volna le. Ő azonban tovább akarta üzemeltetni a gyógyszertárat. Ezért a város illetékeseinél számtalanszor érdeklődött az új szerződésről. Az akkori polgármester (Ján Babej) és Nagy József, a városi vagyont felügyelő AREA igazgatója megnyugtatták, minden rendben lesz. Nem lett. 2002 októberében tudatták vele, hogy nyilvános pályázatot hirdetettek a bérleti jog megszerzéséért, merthogy más is érdeklődik a patika iránt. A gyógyszerész állítása szerint hadjárat indult ellene azért, mert amikor 1997-ben, a városi AREA 250-ről 1500 koronára akarta emelni a bérlemény négyzetméterenkénti árát, a törvényre hivatkozva nem egyezett bele. – A Szolgáltatások Házának a helyi piachoz közeli, földszinti oldala rendkívül vonzó hely. A hátsó részből, illetve az emeletről szinte mindenki itt szeretné üzemeltetni boltját – magyarázta Nitranová, majd megjegyezte: – Szerintem az is baj, hogy a férjem szlovák. Ráadásul a kilencvenes években belépett a Matica slovenskába, és amikor később felmerült a patikák privatizációjának lehetősége, miattam a HZDS-be is. Mert azt hittem, segítségre lesz szükségem. De akár hiszi, akár nem, soha nem volt aktív, a Maticából ki is lépett. (A gyógyszerésznő állításával ellentétben a jól értesültek azonban máig azt rebesgetik, a patika magánosításában sokat nyomott a latban, hogy a férje az akkor kormánypárti HZDS tagja volt.)

Amikor Nitranová gyógyszerész bérleti szerződés helyett a versenypályázatról szóló értesítést kapott, családja tanácsára jogásznál kérdezett rá az eljárás helyességére. Aki nyomban a cégjegyzékben kereste az AREA Kft.-t, ugyanis a versenyfelhívásban a cég felügyelő tanácsának döntésére hivatkozott. De abban az időben a Kft. nem szerepelt a cégjegyzékben, ezért az ügyvédnő levélben kifogásolta az eljárást. Ennek ellenére azt tanácsolta a patikusnőnek, vegyen részt a pályázaton. Ő be is nyújtotta a szükséges iratokat, papírra fektette elképzeléseit, saját érdekeinek védelmében. Beleegyezett a patika 250 négyzetméterről 110-130 négyzetméterre való szűkítésébe, vállalta az átépítéssel járó költségeket és azt is, hogy a patika az épület hátsó traktusában üzemeljen.

Nitranová így folytatta: – A második pályázó Flaškár Éva gyógyszerész volt, akinek tudtommal nincs meg a szükséges szakmai gyakorlata. A bizottság engem mondott ki győztesnek, ám ennek ellenére gyorsan új határozatot hoztak, amelynek értelmében az összes bérlő szerződését 2003. június végéig meghosszabbították. Arról, hogy a versenytárgyalást semmisnek mondták ki, vagy visszavonták, nem értesítették sem a lakosságot, sem engem. A gyógyszertár bérleti díjának megszerzéséért viszont a város 2003. április 29-re árverést hirdetett, a kikiáltási árat 100 ezer koronában állapította meg, a letét 3 ezer korona volt, a részvételi díj pedig 500. Az ügyvédemmel az árverés megkezdése előtt arra kértük Domsitz Károly polgármestert, állítsa le, mert hiszen a vissza nem vont versenypályázat győztese vagyok – tette hozzá.

Apolenária Nitranová annak ellenére, hogy jogásznője ezt nem tanácsolta, részt vett az árverésen. Mint mondja, nem volt más választási lehetősége. Hárman licitáltak, Flaškár Éva gyógyszerész és az egyik gyógyszertár – magát hivatalosan megnevezni nem kívánó – tulajdonosának gyógyszerész-laboráns felesége.

GYŐZÖTT A HARMADIK

Az öt évre szóló bérleti jogot az utóbbi szerezte meg, 2,8 millió koronáért.

Nitranová így folytatja: – Nagyon furcsállottam, hogy olyanok vettek részt az árverésen, akik nem teljesítették a gyógyszertárak üzemeltetésére vonatkozó, törvény által előírt követelményeket. Ugyanis a hatályos törvény szerint patikatulajdonos vagy bérlő kizárólag több éves gyakorlattal és egyetemi végzettséggel rendelkező gyógyszerész lehet. Tudni kell, hogy évekkel ezelőtt bárki vásárolhatott, működtethetett patikát, ha vezetését gyógyszerészre bízta. Emiatt sok gond támadt, a tulajdonos akár „megdézsmálhatta” a gyógyszerkészletet, amelyért viszont a patikus felelt. Ezért volt szükség a szabályozás módosítására. – Vagyis, – összegezte sérelmeit Nitranová gyógyszerész – szerintem az egyik árverezőnek nem volt meg a szakmai gyakorlata, a másiknak viszont a főiskolai végzettsége hiányzott. Az árverés jogosságáról majd a bíróság dönt, ugyanis perre viszem az ügyet. Lesz, ami lesz, nekem már nincs veszteni valóm, nem adom magam olyan könnyen. Május 5-én keltezett levélben az árverésen győztes személy ügyvédje felszólított, hogy június 30-ig ürítsem ki a patikámat, az én jogásznőm viszont azt válaszolta, hogy nem megyek. Egyrészt én lettem a vissza nem vont versenytárgyalás győztese, másrészt hiába licitált túl a harmadik érdeklődő, nem teljesíti a törvényben megszabott követelményeket.

Nitranová gyógyszerész gyakran szóba hozza a nemzetiségi gyűlöletet, holott Somorján nagyon sok szlovák vállalkozó él és működtet kisebb-nagyobb cégeket, és egyikük sem panaszkodott ilyen gondokra. Korrupciót is emleget. Állítja, ha hajlandó lett volna „gyógyszer-csencselésekre”, (a recepten feltüntetett gyógyszer árának fejében kozmetikumokat váltanak ki egyesek), esetleg bélelt borítékok osztogatására, nem akarná kiebrudalni a patikájából senki. Kérdésünkre azonban konkrétumokat nem említ. Úgy véli viszont, segítőkészsége közismert, ha az éjszaka folyamán valakinek gyógyszer, fájdalomcsillapító vagy tejpor kellett, szó nélkül bement a patikába és kiadta. Az alkalmazottak kiválasztásánál is elsőrendű szempontnak tartotta, hogy helybéliek legyenek. Beismeri, főleg ha nagyon drága orvosságról van szó, a beteg nem jut azonnal hozzá, ám másnapra mindig beszerezi. – Az, hogy az egészségbiztosítók késve fizetnek, talán hangsúlyoznom sem kell. Az utóbbi hetekben persze szűkült a választékom, bizonytalan helyzetben nem engedhetek meg magamnak készletfelhalmozást – magyarázza.

Domsitz Károly polgármester becsületére legyen mondva, annak ellenére fogadott, hogy bejelentés nélkül érkeztem. Nitranová gyógyszerész kifogásait rendre visszautasította. Mert ugyan igaz, hogy az Area Kft-t késve jegyezték be a cégjegyzékbe, de attól felügyelő bizottságának döntése nem kérdőjelezhető meg – jegyezte meg a tavaly októberben meghirdetett versenytárgyalás margójára. Hangsúlyozta azt is, hogy a betegek panaszkodtak a patika nem kielégítő választékára, akadtak, akik csak a közeli Nagyszarván vagy Misérden jutottak a szükséges gyógyszerhez.

ÖNGÓL

Ki lép a somorjai gyógyszertár ügyében? Somogyi Tibor felvételei Szinte végszóra lépett a polgármester irodájába Nagy József, az AREA Kft. igazgatója. Ő is bekapcsolódik a beszélgetésbe: – A patikusnő azzal, hogy a versenytárgyalás miatt jogászhoz fordult, öngólt rúgott. Hiába győzött, éppen a jogászának kifogásai miatt a képviselő-testület semmissé nyilvánította a megkérdőjelezett versenytárgyalást. Mivel Nitranová gyógyszerész bérleti szerződése lejárt és többen is érdeklődtek a bérlemény iránt, a legtisztességesebb megoldásnak az árverezést tartottuk. A polgármester úr viszont kikötötte: annak ellenére, hogy Somorján két patika áll a lakosság rendelkezésére, a Szolgáltatások Házában továbbra is gyógyszertárnak kell üzemelnie – magyarázta. Ezután kifejtette, hogy a városban 1997-ben valóban megemelték a bérleti díjakat, s az ezzel egyetértő boltosok szerződésében megtalálható az, hogy hajlandóságukért a továbbiakban majd előjogot élveznek. Ám a patikusnő ebbe nem ment bele. Ezért is döntöttek az árverés mellett. A polgármester hozzátette, hogy a befolyt összeget, a 2,8 millió koronát letétbe helyezték, ugyanis a patikusnő pert indított. Pedig a pénznek volna helye, az oktatásügy adósságai ugyanis komoly gondot okoznak a városnak. Megkérdeztük Nagy Józseftől, vajon az árverés megkezdése előtt nem lett volna szerencsésebb ellenőrizni, megfelelnek-e a résztvevők a törvényes előírásoknak, amikor kizárólag gyógyszerész bérelhet, vásárolhat, üzemeltethet patikát? Ezt a választ kaptuk: a városi kft. legalább ötven bérlő ügyes-bajos dolgait intézi, már csak ezért sem tudják naprakészen nyomon követni a szüntelenül módosuló törvényeket.

Végezetül tudni szerettem volna, hogyan, milyen eredménnyel végződött a Szolgáltatások Házában lévő többi üzlethelység árverése. – Csupán a patika bérleti joga került kalapács alá, ugyanis a többi bérlemény iránt még nem volt több érdeklődő – ismertette a tényeket Nagy József igazgató.

GONDOK AZ ENGEDÉLLYEL

A gyógyszerészkamara jogi képviselője, Rastislav Domček szerint a város illetékeseinek tudnia kellett volna, hogy legalábbis erkölcsileg megkérdőjelezhető az árverésen licitáló nem illetékes személyek részvétele. Kérdésessé vált tehát: vajon a város elérte-e azt, amit célul tűzött ki? Mivel a győztes nem gyógyszerész, ő a kamarától nem kaphat üzemeltetési engedélyt. A kamara ezzel is védi a szakma becsületét, a szolgáltatások minőségét, de akár a gyógyszerre szorulók biztonságát is.