Állítólag nem pénzkérdés a magyar nyelv a hivatalokban

Van hova fejlődni a magyar kommunikáció területén a dunaszerdahelyi járásbeli önkormányzatoknak. Bukovszky László tájékoztatta a jelenlévő húsz polgármestert a hatályos jogi helyzetről és az érvényes törvényi rendelkezésekről.

„Számomra a vizuális kétnyelvűség, és annak kihasználása a legfontosabb. Ha valami magyarul is megjelenik, annak lélektani hatása is van” - fogalmazott a kisebbségügyi kormánybiztos.

Rámutatott, hogy 2017-ben és 2018-ban számos hiányosságot tártak fel a kétnyelvű kommunikáció területén. A Dunaszerdahelyi járás 66 településében 70 törvénysértést vallottak be, amelyek miatt 50-2500 euró közötti büntetés róható ki. Bukovszky azonban leszögezte, hogy senkit nem akarnak pénzbírsággal riogatni. A községek közel húsz százalékában nem tájékoztatták a lakosokat arról, hogy milyen dokumentumokat kaphatnak meg kétnyelvűen, 6 hivatalban hiányos volt a kétnyelvű megnevezés. Volt, ahol nem tették lehetővé a magyar kommunikációt, a hivatalról hiányzott a kétnyelvű jelölés, valamint a közlekedési tábla is csak államnyelven jelölte a községet. Az önkormányzatok 14 százaléka a kiadott határozatokon nem tüntette fel a település nevét. Az élet-, vagyon-, egészség veszélyeztetésére figyelmeztető táblák 38 önkormányzatban csak államnyelven láthatók. A kormánybiztos szerint lehetőség van ezek pótlására és hozzátette, hogy a kétnyelvű hivatali kommunikáció nem pénz kérdése, hiszen a nyomtatványok elérhető forrásokból kétnyelvűen is letölthetők. Bukovszky figyelmeztette a polgármestereket, hogy a ha a kulturális minisztérium bírálja a nyelvhasználatot, akkor átlépi a hatáskörét, ilyen esetben a kormánybiztos hivatalában kérhet segítséget az érintett önkormányzat. A községek vezetői gyakorlati kérdéseket is feltettek a találkozón. Bóna Zsuzsanna Csallóköznádasd polgármestere arról kérdezett, hogy a képviselő-testület ülésén készült szlovák jegyzőkönyvet szóról szóra kell-e magyarra fordítani.

„Kis faluban élünk, kevés a személyzet a hivatalban, ők egyébként is leterheltek” - folytatta a polgármester.

Bukovszky elmondta, hogy a jegyzőkönyvnek nem kell hivatalos fordításként megjelennie magyarul. A másik kérdés szintén az önkormányzat üléséről szólt. Bacsó László Nyárasd polgármestere arról érdeklődött a kormánybiztosnál, hogy ha a testület magyarul tárgyal, de szlovák lakosok is kíváncsiak az ülésre, akkor milyen nyelven kell tanácskozniuk a képviselőknek. Bukovszky leszögezte, hogy az önkormányzat a jegyzőkönyv segítségével kommunikál a polgárokkal, így a testület folytathatja magyarul az önkormányzat ülését. A polgármesterek többféle gyakorlatot is felsoroltak, például tolmácsot hívnak az ülésre, vagy a hivatal egyik alkalmazottja fordít a lakosoknak.

A jelenlévők szerint érdekes és hasznos volt a találkozó, de kérdéses, hogy a gyakorlatban mekkora előrelépés érhető el a kétnyelvűség területén. Bacsó László a hivatalnokok leterheltségével, és a megfelelő szakmai tudás hiányával érvelt. Dunaszerdahelyen néhány éve kétnyelvű tájékoztató táblákat helyeztek ki a forgalmas kereszteződésekbe, a városban egy bizottság is foglalkozik a feladatkörrel. „Most a parkolószolgálattal közösen kétnyelvűsítenénk a tájékoztató táblákat a parkolóknál. A veszélyre figyelmeztető táblák a hivatalban és a városi intézményekben is elérhetőek, a honlapunkról letölthetőek a kétnyelvű formanyomtatványok” - nyilatkozta Karaffa Attila Dunaszerdahely alpolgármestere.