Agyagedény és ezüstdénár a leendő lakótelepen

Az előtérben jól kivehetők a gabonatároló mélyedéseiA szerző felvételei – Mivel ezt a területet már a hetvenes évek óta régészeti lelőhelyként tartják számon – akkor a szomszédos tömbházak építésekor is kerültek elő régészeti leletek –, a járási hivatal értesítette a Nyitrai Régészeti Intézetet. A földmunkák kezdetétől itt vagyunk – tájékoztatott a helyszínen Eva Fottová archeológus, a Nyitrai Régészeti Intézet szakembere, aki Mário Bielichhel vezeti a feltárást. – Két germán kori lakóépület maradványait tártuk fel teljesen, kettőét pedig részben.

– Alig néhány méterre a mostani lakótelep szélső tömbházától négy-öt ember munkálkodik. Kislapáttal kaparják, seprűvel tisztítják a talajt, figyelve, hol akadnak valamilyen más összetételű talajrétegre vagy agyagos lerakódásra, amiből arra következtethetnek, hogy egykor épület állt ott.

– Három római pénzérmét találtunk, az egyik olyan ritkaság, amilyet eddig Szlovákia területén nem találtak. A rajzolata Hadriánusz császárt ábrázolja. Az ilyen leletnek főleg a történelmi értéke óriási, de mivel a germán korból nagyon sok hasonló pénzérme maradt fenn, a reális értéke nem több néhány koronánál. Amatőrök hiába keresnék az ilyen pénzeket, csak hivatásos régész fedezi fel, hiszen az ezüstpénz a földben nem ezüst színű, hanem barnászöld bevonat fedi, ezért alig üt el a talaj színétől – meséli a szakember.

A feltárt lakóépületek helyén mintegy nyolcvan centiméter mély, négyzet alakú, szoba nagyságú mélyedés van, ez volt a ház talaja; a germánok a földbe mélyített gödörbe faoszlopokat ástak le, ezek köré fontak falat vesszőből, amelyet agyaggal tapasztottak be. Ma már csak a leásott oszlopok helyét, valamint a helyiség elülső részében található sekély bemélyedést látni, ez utóbbi tűzhely volt. Az épület mellett kisebb, kör alakú gödrök találhatók, ezekben gabonát vagy más élelmet tároltak. Az egyikben egy tehénkoponyát találtak. Az épülettől távolabbi gödörből „bányászták” az edénykészítéshez, a falak tapasztásához szükséges agyagot. Többféle cserépedény-maradvány is található a leletek között, egyrészt a helyben készült germán edények, másrészt a Rajna vidékéről származó, a vecsei germánokénál sokkal díszesebb darabok. Érdekességként említjük, hogy a germánok egyebek mellett gabonával, mézzel vagy emberi hajjal fizettek. A cserepekből és az érmékből megállapítható, hogy a vecsei település a 2.és 3. századból való.

Egy kotrógép a földmunkák során véletlenül tárt fel egy régi sírt – a csontváz lábszárát le is vágta a gép. Ezt a valamivel távolabbra eső területet majd akkor tárják fel, ha befejezik a lakóhelyek feltérképezését. Azt azonban már most is tudják, hogy a sír nem a település része, a germánok ugyanis elhamvasztották a halottaikat. A felszíni feltárás alapján a szakemberek rajzokat, fotódokumentációt készítenek, ezekből számítógépes rekonstrukciók készülnek. A tárgyi leleteket egyelőre Nyitrára, az archeológiai intézetbe viszik, azok megtisztítására, összerakására, konzerválására a terepmunkát befejezése után kerül sor. Igyekezniük kell, hiszen amíg nem készülnek el a feltárási munkálatokkal, addig az építtető nem dolgozhat a területen, pedig már el kellene kezdeni a közművesítést.

Eva Fottová: „Néha alig látható változásokat kell észrevennünk”. r A régészeti munkákat a törvény szerint az építkezés befektetője, ez esetben Vágsellye városa téríti. Hogy ez mekkora összeget jelent, azt Eva Fottová egyelőre nem tudta megmondani, úgy gondolja 3–4 hétig dolgoznak még a térségben. Majd ha a régészek mindent feltérképeztek, akkor jöhetnek a kotrógépek, és akkor fektethetik le a csöveket. Az archeológusok pedig átvonulnak a következő területre, amelyről az építőmunkások földgyaluval távolították el a felső földréteget. Magát a régészeti munkát kizárólag kézzel lehet végezni, itt a legdurvább szerszám az ásó és a lapát. Ezekkel főleg 7 közhasznú munkás dolgozik. A szakemberek komolyabb műszereket, például fémkeresőt is használnak, ezzel keresik az ékszereket, övcsatokat pénzérméket. Hétvégéken a helyi Tip-Top Szabadidőközpont régészeti szakkörének tagjai segédkeznek. Ők a szabadidőközpontban a korábban talált leletekből szép kis múzeumot rendeztek be. Eva Fottová úgy véli, a most feltárt lelőhely anyagát is ott helyezhetik el. Annak feldolgozása azonban még jó fél évet vesz majd igénybe.