A vizes élőhelyeket rehabilitálják

Jelképesen a vizes élőhelyek világnapján tartott lakossági tájékoztatást a Vízgazdálkodási Vállalat (VV) arról, hogy sikeres pályázaton elnyerte a Norvég Alap támogatását környezetvédelmi projektjére, a Duna bal parti vizes élőhelyek állapotának javítására és helyreállítására. A vállalat 2021 márciusában kérvényezte a Norvég Alap pénzügyi támogatását, a „Klímaváltozás és az ehhez való alkalmazkodás” program keretén belül a Duna folyó bal parti ágrendszere és vizes élőhelyei állapotának javítására és helyreállítására. A projekt célja a természetes ártéri erdők mocsaras biotópjainak állapotjavítása a Bakai-, Bodaki- és Bősi-ágak területén. A lakossági tájékoztatón Vladimír Kollár, a VV vezérigazgatója hangsúlyozta az említett ágak meg-óvásának a fontosságát, a vízáramlás, vízszintváltozás dinamikájának javítását, hiszen európai jelentőségű területről van szó. A projekt mintegy 430 ezer eurós támogatást kap a Norvég Alapból, ehhez az állam több mint 75 ezer euróval járul hozzá. A találkozón jelen lévő Juraj Hajdu, az Állami Természetvédelem (Štátna ochrana prírody) hidrobiológusa kifejtette, hogy az említett terület teljes állat- és növényvilága a környék vízháztartásától függ. Az emberi tevékenység ezen a területen, egyebek közt a bősi vízi erőmű megépítésével is, jelentős változásokat vont maga után. Azzal, hogy a folyam vizének egy része a felvízcsatornába áramlik, csökken a vízmennyiség a Duna eredeti medrében, amit többek közt ezzel a projekttel is próbálnak korrigálni. A projekt tavaly februárban indult és 2024 áprilisában fog befejeződni, célja a természetes biotópok újraélesztése lenne.

Deraj Mihály, az aktív környezetvédő és a Dunaszerdahelyi Járási Hivatal elöljárója szerint a projekt a komplex problémát nem oldja meg. „A keresztgátak javításával valószínűleg megemelkedik a vízszint és javul a vízpótlás a belföldi Duna-delta egy részén, de tulajdonképpen csak azt fogja eredményezni, hogy egy sebbel kevesebb lesz, amiből vérzik a Duna. Viszont a páciens sajnos tovább fog haldokolni. Ha Szlovákia és Magyarország nem talál közös megoldást, a Duna folyó menti ökoszisztéma a következő időszakban gyökeresen meg fog változni” – vallja Deraj.