A tervezésnél fontos a központi segítség

Galánta. 1999 őszén magyar kistérségi fejlesztéssel foglalkozó szervezetek javaslatára egy uniós program támogatásával magyarországi, szlovákiai és erdélyi szervezetek létrehozták a Helyi Fejlesztések Közép-európai Információs Hálózatát, angol rövidítésével a CELODIN-t. Ennek küldetése, hogy az ebben a témában szerzett tapasztalatokat és információkat minden érdeklődő számára hozzáférhetővé tegye. Mivel azonban hamar bebizonyosodott, hogy a lényegében magyar nyelven működtetett web-oldal nem elégíti ki az igényeket, hamarosan sor került a bővítésére. A Visegrádi Alap támogatásával így született meg a CELODIN PLUS, amelynek köszönhetően napjainkban már mind a négy visegrádi ország anyagai és információi hozzáférhetőek. Ez azért is érdekes, mert a szocializmus bukása után ez a négy ország lényegében azonos kiindulási alappal rendelkezett a helyi kezdeményezések fejlesztéséhez. A Visegrádi Alap által támogatott projektum pedig lehetővé tette a jelenlegi helyzet összehasonlítását. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy ezen a téren a legjobb helyzetben Magyarország van. Ott ugyanis tíz éve folyik a helyi kezdeményezésű fejlesztés, amelyet az évek során egyre több állami program is segített. A közösen kidogozott elképzelések megvalósítását minisztériumi pályázati programok, illetve az adóbevételekből képzett területfejlesztési alapok támogatják. Az összképet pedig a vállalkozásfejlesztési alapok egészítik ki. Lengyelországban azt tapasztaltuk, hogy az ország már túl nagy a helyi igyekezetek egységes országos láttatására. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen például a Varsó környéki tartomány maga is nyolcmillió lakosú. Az viszont tény, hogy ott is nagyon erős minisztériumi ágazati pályázati programok vannak, amelyek helyi szinten fontos létesítmények létrehozását és egy ideig azok működését segítik. Ezek az intézmények többek közt a valamilyen témában tanácsra szorulók eligazítására alkalmasak. Csehországban intenzív kistérségi tervezéssel találkoztunk, még az aprófalvas vidékek is sorban mutatták be az eredményeiket. Amikor megkérdeztük tőlük, mi motiválja őket erre a munkára, őszintén bevallották, hogy enélkül nem számíthatnak minisztériumi támogatásra. A prágai Helyi Fejlesztések Minisztériuma ugyanis évi 10 milliárd koronás kerettel rendelkezik a partneri együttműködéssel készült kistérségi projektumok finanszírozására.

Sajnos el kell mondanunk, hogy ilyen szempontból a visegrádi országok között a legrosszabb helyzetben Szlovákia van. Bár nálunk is több, a kistérségi fejlesztés segítésére alkalmas központ létezik, forráshiány miatt ezek évek óta a túlélésért küzdve várják a jobb idők eljövetelét. Ma már tudják, hogy ez a jelenlegi kormány idején sem következik be. Az a tény, hogy a központi költségvetésből szinte semmilyen forrásokat nem juttattak ebbe a szférába, oda vezetett, hogy a lelkesedésből elindított kistérségi fejlesztések sorban fulladnak be.