A távoktatás hátrányai és előnyei

Az alapiskolások nagy része már nagyon várja, hogy visszatérhessen az iskolapadba. A kijárási korlátozás és az iskolák bezárása miatt 33 százalékkal nőtt azoknak a 18 éven aluli gyerekeknek a száma, akiknél depresszió alakult ki, tájékoztatott az oktatásügyi minisztérium szerdán. Matus Mónika, a Szenczi Molnár Albert Alapiskola igazgatója szerint valóban egyre rosszabbul viselik a tanulók is és a tanítók is a jelenlegi helyzetet. 

Várják a tavaszt

„Nagyon hosszú már a téli időszak, a szürkeség. A járvány tavaszi időszakában aki tehette, biciklizni, sétálni, futni, túrázni járt, ami arra volt jó, hogy kitisztítsuk a fejünket. Az tanulás távoktatásban zajlott, tehát mindenki úgy osztotta be az idejét, ahogy akarta. Most online formában kell tanulni, nem lehet mozdulni az elektronikus eszközök elől. Ráadásul Szenc a legfertőzöttebb járások közé tartozik, egyre több családban van haláleset a Covid-19 betegséggel összefüggésben, úgyhogy emiatt is egyre óvatosabbak a szülők. A múlt heti félévi értékelő konferencián a pedagógusok arról számoltak be, hogy a gyerekek egyre rosszabbul érzik magukat, sírva kérdezik, hogy mikor járhatnak újra iskolába. Azoknál, akik hajlamosak a depresszióra, most felerősödött ez a hajlam, egyre letargikusabb, melankolikusabb a gyerekek hangulata. Mindenkinek hiányoznak a társadalmi kapcsolatok, a beszélgetések, a bolondozások, ezért megpróbálunk nagy hangsúlyt fektetni a kommunikációra” – írta le a nem túl biztató helyzetet az igazgató. Ennek ellenére elmondása szerint a tanulási előmenetele a gyerekeknek nem lett rosszabb. Hozzátette, igaz, hogy az előírt tantervnek nagyjából a negyven százalékát teljesítik az online oktatás során.

„Ki kellett választani a fő tantárgyakat, azoknak a tananyagát is megszűrni és csak a legfontosabb ismeretek átadására összpontosítani. Szerencsére sikerült megszoktatni a gyerekeket arra, hogy délelőtt három online órájuk van, majd a kapott feladatokat 14 óráig kötelesek megoldani és elküldeni a tanítóknak. Ugyancsak ebben az idősávban van lehetőségük a tanulóknak arra, hogy ha segítségre van szükségük, az adott pedagógussal konzultáljanak, így egy megszokott rendszert vittünk az életükbe, ami talán segít abban, hogy ne folyjon szét a napjuk” – részletezte Matus Mónika. Azt is elmondta, hogy gyakran észreveszik, hogy a tanulók a tanítás kezdete előtt akár 20-30 perccel is belépnek a chatszobába, vagy az órák közti szünetekben ottmaradnak, hogy legyen alkalmuk egymással beszélgetni. Kiemelte, a sajátos nevelési igényű és integrált oktatásban tanuló gyerekek számára nagyon jó a távoktatás, mert a saját tempójukban haladhatnak és bármikor kérhetik az asszisztens vagy a speciális pedagógus segítségét.

Szorgalmas gimnazisták

A gimnazisták eléggé motiváltak a tanulásra, nem jellemző, hogy megpróbálnák kijátszani a rendszert vagy kihasználni a kiskapukat. Marsall János, a galántai Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója szerint a féléves értékelés azt mutatja, hogy nem romlott az átlag.

„Az értékelésnél figyelembe vesszük azt, hogy a diákok távoktatásban részesülnek, nehezített körülmények között tanulnak. Osztályozni, értékelni teljesen objektíven kellene, ám mivel az objektív tudásmérés feltétele a távoktatásban nincs garantálva, ezért ezt az osztályozásnál is figyelembe kell venni. A gimnazistákra nem jellemző, hogy megpróbálnák ellógni az órákat, megbízhatunk bennük. Nem tapasztaltuk, hogy ez gondot okozna. A háromszáz diákunk közül eddig eggyel akadt emiatt probléma” – mondta el az igazgató. 

Színesebb módszerek

Kifejtette, a távoktatás olyan lehetőségekre hívta fel a tanárok figyelmét, amiket eddig nem annyira láttak az oktatásban. Úgy véli, ha visszamennek az iskolába, valószínűleg nagyobb számban fognak alkalmazni, bevinni a tanítási órákra azt, amit a távoktatás keretében fölfedeztek, megtanultak a virtuális világban.

“Rádöbbentünk, hogy nagyon sok mindent lehet másképp, modernebbül, élvezetesebben, szemléletesebben tanítani az interneten található segédanyagok, szemléltető eszközök segítségével. Biológiát tanítok harmadikban és a nyolcosztályos gimnázium hetedik évfolyamában, ahol az embertan és genetika a tananyag. Ha készülök az óráimra, rengeteget böngészem az internetet olyan oktatófilmek, -anyagok után kutatva, amelyeket, összhangban a tankönyvvel, beépíthetek a tananyagba érdekességként. Meglepetésemre sok olyan érdekességet találtam, amelyet érdemes használni. Magyarországon és Csehországban is nagyon jól feldolgozott anyagok vannak akár embertanból, akár genetikából. Biztos vagyok benne, hogy ezeket az új ismereteket nagyobb mértékben fogom használni a prezentációs oktatás keretében is. Vannak olyan közösségi oldalak, ahol a tanárok a saját előkészületeiket felkínálják másoknak is, de őszintén szólva én szeretem a saját órámat magam fölépíteni és megpróbálni minél érdekesebbé tenni. Most nehéz a gyerekeket rendszeres tanulásra fogni, ezért úgy kell oktatni, hogy első látásra, hallásra minél több megmaradjon a diáknak az órán átvett anyagból. Ha a tananyag érdekesen, összefüggéseiben van tálalva, akkor nagyon sok mindent meg tudnak jegyezni első látásra, hallásra” – véli Marsall János. Annak ellenére, hogy az érettségizők helyzete nem egyszerű, a galántai gimnáziumban velük sincsenek problémák az iskola vezetője szerint.

„Az érettségizők abból indulnak ki, hogy szeretnének továbbtanulni, és a főiskolán, egyetemen könnyebb lesz a dolguk, ha megvannak az alapok, amire építeni tudnak. Most már biztos, hogy írásbeli csak magyar, szlovák és idegen nyelvből lesz, és a szaktantárgyból csak szóbeli vizsgájuk lesz, az írásbeli érettségit a választható szaktantárgyakból törölték” – tette hozzá Marsall János.

Lelki problémák

Száz Krisztina, a vágsellyei pedagógiai-pszichológiai központ szociálpedagógusa arról tájékoztatott, hogy a téli szünet óta nem fogadhatnak gyerekeket a központban. Hangsúlyozta, rendkívül fontos a személyes kapcsolat a gyerekekkel, és a jelenlegi helyzetben éppen ez az, amit nem lehet megvalósítani.

„Mi dolgozunk, de online módszerrel gyereket vizsgálni nem lehet, tehát inkább tanácsadást végzünk, a szülőket igyekszünk segíteni abban, hogy a legnagyobb problémákat tudják megoldani. Azzal, hogy a gyerekek otthon tanulnak, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek egy része sokkal nyugodtabb körülmények közt tud dolgozni, ha a szülő segíti a munkát, lényeges javulás állt be náluk. Azoknál viszont, akiknek a szülő nem tud besegíteni, mert dolgozik, így a gyereknek egyedül kell tanulnia, nehezebb lett a helyzet. Ahol lelki vagy nevelési problémák vannak, ott sajnos nagyon hiányzik a személyes találkozás. A technikai eszközöknek köszönhetően lehet tartani velük a kapcsolatot valamilyen szinten, de a pszichológiának az a lényege, hogy személyes kapcsolattal érzésekkel dolgozunk, úgyhogy nagyon nehezen megy a munka. A pozsonyi székhelyű gyermekpszichológiai kutatóintézet (Výskumný ústav detskej psychológie a patopsychológie), amely a tanácsadó metodikai központja, azt állítja, hogy a mi munkánkat is el lehet végezni távúton, de ezzel nem értek egyet és vannak tanácsadók, ahol nem is végzik így a munkát. Mi Vágsellyén igyekszünk és vannak olyan gyerekek, akikkel lehet így dolgozni, de minél kisebb egy gyerek, annál kevésbé működik a távmunka. A gyerekeknek elég megterhelő az is, hogy szinte egész nap a számítógép előtt kell ülniük, hogy az iskolai feladataikat elvégezzék, de hogy utána még fejlesztő órát tartsunk ebben a formában, annak néha nem sok értelme van. Azokat, akiknél viszont komolyabb probléma van, például depresszió, őket az állapotuk szerint vagy pszichiáterhez irányítjuk, vagy próbálunk mi segíteni. Ez egyébként főleg a középiskolás lányokra jellemző. Nem mondom, hogy tömegesen fordul elő náluk, de észrevehetően emelkedett a számuk. Velük, tehát a nagyobbakkal sokkal inkább lehet online formában foglalkozásokat tartani. Nehezebb a munka, hiszen nehéz a másik felet képernyőn keresztül érezni, de a legsúlyosabb eseteket lehet és kell is kezelni” – fejtette ki Száz Krisztina.