A taláros testület tíz éve

„Örülnék, ha az alkotmánybíróság sohasem döntene néhány politika párt, a sajtó vagy gazdasági érdekcsoportok nyomására, és a jövőben nem avatkozna bele a törvényhozók jogköreibe” – mondta Rudolf Schuster, aki egyesek szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Štefan Harabinnak nagy port kavart ügyére célzott. Milan Čič, a taláros testület első elnöke az ünnepség után lapunk kérdésére kijelentette, fogalma sincs, mire gondolhatott Schuster. „A mi időszakunkban egyetlen ilyen eset sem történt, bár látogatóként megfordult nálunk a kormányfő, a házelnök és az államfő is. Az, hogy egy-egy döntésünkkel elégedetlenek voltak, bíráltak bennünket és a sajtóban különböző megjegyzéseket tettek, inkább örömmel töltött el, mint bosszantott engem” – mondta Čič. Mészáros Lajos, az alkotmánybíróság első tanácsának elnöke szerint valamennyi felszólaló beszéde azt igazolta, hogy a testület jól végzi munkáját, őrzi az alkotmányosságot, esetenként az állami szervek, sőt a köztársasági elnök hatásköreivel kapcsolatban is. „Munkánknak két súlypontja van. Az első az emberi jogok védelme, amely tulajdonképpen az emberek védelme az államhatalommal szemben. Fontos azonban, hogy az állami szervek is az alkotmány keretein belül végezzék feladataikat. Ha bárki – legyen az akár az államfő is – túllép ezeken a kereteken, nekünk kell figyelmeztetnünk őt. Előfordulhatott, hogy döntéseinkből valaki azt olvasta ki, túlléptük hatáskörünket, én viszont úgy érzem, az alkotmánynak megfelelően végezzük feladatainkat” – véli Mészáros. Mikuláš Dzurinda kormányfő szerint a taláros testület léte a demokrácia záloga, munkájuk pedig formálódó demokráciánk tükre. Pavol Hrušovský házelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a jogállam megteremtésének egyik fontos jele az alkotmánybíróság létrejötte, s mivel a testület döntései véglegesek, mindenkinek kötelessége tiszteletben tartani azokat. Ján Mazák, az alkotmánybíróság jelenlegi elnöke örömmel állapította meg, hogy a módosított alaptörvény már nemcsak a figyelmeztetést teszi lehetővé számukra, hanem az alkotmányellenesnek talált törvények hatályon kívül helyezését, illetve a bírósági ítéletek semmissé nyilvánítását is.