Hirtelen nem tudtam, mit mondjak, olyan jó nyolcvanasnak látszott, de mivel akár egy év tévedés fölfelé is megbocsáthatatlan bűn, ha egy hölgyről van szó, taktikusan annyit válaszoltam: „Ne tessék haragudni, nem tudom.” Jó válasz lehetett, mert Margitka ragyogó arccal vágta rá, ő bizony már elmúlt 99. Elárultam neki, ha hiszi, ha nem, nekem is van egy 99 éves „pótnagymamám”, Tóth mama, aki kicsi koromban a dadusom volt. Margitka elgondolkodott, majd feltette a kérdést: „És ő is olyan jól néz ki, mint én?” Azonnal a szívembe zártam és megígértem neki, a 100. születésnapja alkalmából cikket írok róla. Sajnos, Tóth mama nem érte meg a százat, februárban elment, de Szabó Margit a nyáron megünnepelte a kerek évfordulót.
Amerikában született
Ez alkalomból Kiskövesden összegyűlt a népes család, az ünnepségre eljöttek a kedves ismerősök, és a jubilánst a község polgármester asszonya és néhány képviselő is köszöntötte. Az ünnepelt az amerikai élményeiről mesélt. Kiderült, Massachusettsben született, 1918. július 5-én. Mivel az első világháború után itt nagyon nehéz volt az élet, édesanyja mindenfajta nyelvtudás nélkül, sőt írástudatlanként, itthon hagyta a férjét és legidősebb fiát, és elindult Amerikába. Azt tervezte, ha talál munkát, kiviteti a családját is. S mivel magyarok a világ minden táján vannak, neki is egy magyar segített, aki a sütni és főzni kiválóan tudó asszonynak a szállodájában ajánlott munkát. A család hamarosan egyesülhetett, sőt, gyarapodott is. Margit nénin kívül további gyerekek születtek az óceán túlsó partján. 1930-ban Margit néni 12 éves volt, amikor úgy döntött a család, hogy hazatelepülnek. De a kislány iskolába még az Amerikai Egyesült Államokban kezdett járni, és persze kiválóan beszélt angolul. A nyelvtudását egyébként a mai napig megőrizte, pedig soha többé nem járt a szülőföldjén. Legidősebb bátyja ott maradt, és ott is alapított családot, de amikor az 50-es években megírta neki, hogy szívesen kimenne hozzá Amerikába, a válaszlevél hangneme – mint mondta – nem volt a kedvére való, hát inkább nem kelt útra. Margitka a mai napig szívesen emlegeti az amerikai éveket, és az ott készült fotókat is büszkén mutogatja. Köztük egy képet a White Star Line R.M.S. Adriaticról, ez a hajó hozta haza a családot.
Nem ment férjhez többé
A hazatérés után 17 évesen, 1935-ben férjhez ment, de nem a szerelméhez. Mert bár jómódúak voltak, a legény még módosabb családból származott, és ez akkoriban komoly kizáró ok volt. Férjével, a tőle jó néhány évvel idősebb Szabó Ferenccel szépen éltek, 1938-ban megszületett Géza fiuk, majd Margitka lányuk, aki azonban egy hónapos korában meghalt. Szabó Margit alig volt 33 éves, amikor megözvegyült. Födjei államosítását nehezen viselte a férje, egyszer csak rosszul lett, s hiába szállították a sátoraljaújhelyi kórházba, meghalt. Sírja is Magyarországon van, mert hazaszállítására akkoriban már nem telt a családnak. Margitka nem ment férjhez, a helyi termelőszövetkezetben dolgozott, és egyedül nevelte a fiát. Pedig lehetett volna mindez másképp is, hisz a fiatal, szemrevaló özvegyet csak „a szép Margitként” emlegették a faluban. „Több kérőm volt, mint lánykoromban, de menyecskének jöttem a házhoz, hogyan hozhattam volna ide bárkit is?!” – mondta. Legnagyobb bánatára egyetlen fiát 58 éves korában kellett eltemetnie. Azóta menyével él együtt, ő gondoskodik róla.
Egy kupica pálinka
Margitka kiváló egészségnek örvend, a legutóbbi 100 évben mindössze kétszer volt kórházban: egyszer egyik fogát kellett megműteni, majd három éve egy gyógyszer mellékhatásaként voltak gyomorpanaszai. Igaz, most, 100. születésnapja előtt megkérte a családtagokat, vigyék el egy alaposabb kivizsgálásra, nehogy, ahogy ő mondta, „a nagy ünnepség idejére robbanjon le.” Bár az ünnepség előtt végig zsörtölődött, hogy a sok bonyodalom miatt ő inkább kihagyná ezt a 100. évet és mindjárt a 101.-kel folytatná, ám az eseményt a legapróbb részletekig megtervezte, a meghívottak listájától az ételek sorrendjéig. Margitka korábban szívesen kézimunkázott, ma már inkább csak olvasgat és a tévét nézi. Étvágya kiváló, szereti az édességet, és ugyan káros szenvedélyei soha nem voltak, de fájdalomcsillapító helyett, vagy álmatlanság ellen egy-egy stampedli pálinkát néha megiszik. Rossz tulajdonságairól nem tud, bár nekem bevallotta, hogy az egyetlen nagyobb hibája az lehet, hogy mindenről tudni szeretne. Ezt a családtagok is megerősítik, ha a három unoka, nyolc dédunoka vagy az egyetlen ükunoka életében bármiféle nehézség adódik, azonnal igyekszik jó tanáccsal szolgálni.
A hosszú élet titka
A hosszú élet titkát nem árulta el nekem. „Nincs a hosszú életnek titka, csak annyi, hogy dolgozni meg imádkozni kell. Szeretettel lenni mindenki iránt, mert szeretetben minden teher könnyebb. És persze nem szabad ellustulni, sem testileg, sem lelkileg!” – vallja.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.