Királyhelmec
A római katolikus templommal szemben áll a mai zeneiskola. Egykor, a 16. század végén, a Perényi-féle vár köveiből itt épült meg először a Nyári család kúriája. Ez később elpusztult, és a helyén a 17. század közepén, I.
A perbenyiki jó példa
A római katolikus templommal szemben áll a mai zeneiskola. Egykor, a 16. század végén, a Perényi-féle vár köveiből itt épült meg először a Nyári család kúriája. Ez később elpusztult, és a helyén a 17. század közepén, I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna emeltetett kastélyt, amelyet a korabeli leírás egyenesen „palotának” titulált. Ezt a kúriát később dédunokája, II. Rákóczi Ferenc eladta a premontrei rendnek. Századokig plébániaként szolgált, majd 1888-tól – amikor emeletet építettek rá – állami intézményeknek adott helyet. Külső építészeti jellegét elveszítette, ma már csak a bejárat fölötti címer emlékeztet arra a helyre, ahol a hagyomány szerint Loránffy Zsuzsanna 1660-ban jobblétre szenderült.
Perbenyik
A legnagyobb és egységében a legépebb kastélykomplexumot Királyhelmectől délre, közvetlenül az országhatár közelében találjuk. A Sennyey-családdal rokonságba kerülő Mailáthok e községben birtokot nyerve, már a 18. század végén megkezdték kastély- és birtoképítő tevékenységüket. A 19. század második felében Mailáth József gróf – aki igazi „Széchenyi-jellem” volt – a földszintes kastélyt kibővítette, emeletet húzatott rá, kidíszítette a 19. század elején épült kápolnát és sok díszes-hasznos melléképítménnyel gazdagította a kastélyt. A Felső-Bodrogközben és környékén egyeduralkodó angolpark itt nyert ma is gyönyörködtető képet, de lovarda, üvegház, víztorony és sok más gazdasági jellegű, mégis kifinomult ízléssel kialakított építmény veszi körül. A sok értékes külhoni díszfa szépen simul az időközben megújult épület-komplexumhoz.
Bély
Ahogy a régiek mondanák, Perbenyiktől csak egy „puskalövésnyire” fekszik Bély. A helyi kastély fekvésével és kiterjedt parkjával méltó vetélytársa lehetne az előbbinek. Lehetne, de a sors másként rendelkezett, pedig a 18 .század végén a helybéli Sennyey báró családja jó érzékkel kezdte meg a kastély kiépítését, amely végső formáját a 19. század második felében nyerte el. Temploma szerencsésebb volt – talán azért, mert volt gazdája – nem úgy, mint az érdekes megoldású kastélynak, amely a 20. század második felében a nemtörődömség, majd a tudatos pusztítás céltáblájává vált. A mai kép lehangoló, mégis, romjaiban is fenséges, és talán kicsit inspiráló. Most már csak reménykedni lehet, hogy a község által választott helyreállítási megoldás, amely egy külső befektetőt vont be, meg is valósul.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.