A pedagógus, aki hisz a mesék varázserejében

GULYÁS ZSUZSANNA

A Pozsonyi Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium speciális pedagógusaként az integrált és tanulási nehézséggel küzdő gyerekekkel foglalkozik. Fontos feladatának tartja az iskola és a szülők együttműködésének koordinálását. „A gyermek képességei mellett az iskola hozzáállása, a pedagógusok felkészültsége, szakmai és emberi adottságai és a szülők lehetőségei, áldozatvállalásuk mértéke határozza meg az oktatás minőségét, hatékonyságát” – állítja Málasi-Csomor Erzsébet.

A Grimm-mesékkel

sincs gond

„Nagyon fiatalon lettem anyuka. Négy gyerekem van. Három felnőtt, a legkisebb nyolcéves. Gyermekeimnek is sokat meséltem, hiszek a mesék varázserejében. Kísérletek és Boldizsár Ildikó meseterapeuta munkája bizonyítja, hogy a koraszülött, inkubátorban fekvő kisbabák is jobban fejlődnek, ha mesét hallgatnak. Szeretem az archaikus népmeséket, amelyekben minden szónak megvan a funkciója. A Grimm-mesékkel sincs gond, ha az anyuka hangján szólalnak meg” – mondta Erzsébet. Pályafutását napközis nevelőként kezdte egy szlovák iskolában. „Soha nem figyeltek úgy rám a gyerekek, mint akkor. Mert javítani lehetett a tanító nénit. Nekik is sok mesét olvastam, ami hozzásegített ahhoz, hogy birtokomba vegyem a szlovák nyelvet úgy, ahogy egy magyartól kitelik. A Komenský Egyetem Bölcsészkarán előbb a szabadidő-szervező szakot, majd a Pedagógiai Karon az etopédia szakot végeztem el. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy egyre több gyereknek okoz gondot az olvasás. Nekik szerettem volna segíteni” – mondta a kezdetekről.

Papucs vagy tatucs?

Speciális pedagógusként fontosnak tartja a szülőkkel való kapcsolattartást. „Egy-egy tanulási zavar hátterében gyakran olyan okok húzódnak meg, amelyekre a szülők nem is gondolnak. Meghatározó szerepet játszik a magzati lét és a születés körülményei is – de ezekre csak egy őszinte beszélgetés során derülhet fény” – jegyezte meg. A diszfunkciók feltárása és kezelése komplex feladat. „Előfordul, hogy a szakorvosi vizsgálat során derül ki, hogy a gyerek látásával és hallásával sincs gond, miközben mégis probléma van. Nálunk a legritkább esetben vizsgálják meg azt, hogy a két szem együtt lát-e. A fülvizsgálat is ritkán terjed ki a fonémahallásra. Pedig ha egy hang rosszul rögzül, komoly gondokat okoz a tollbamondásnál. Például ha a gyerek a papucsot tatucsként hallja, akkor tatucsnak is írja. Nagyon hatékony lehet a hallástisztítás és az arcüregek tisztítása. Ha a kicsi gyerek folyamatosan náthás, a hallása sem fejlődik. Kétheti kiesés a hallásfejlődés időszakában jelentős károkat okozhat. Ráadásul a lerakódott váladék miatt a hangok is rosszul rezonálnak” – magyarázta a speciális pedagógus.

Alapozó Terápia és INPP módszer

Málasi-Csomor Erzsébet Ranschburg Jenőhöz hasonlóan azt vallja, hogy egy jó hangulatú családban nincs olyan probléma, amit ne lehetne megoldani. „A diszfunkciók kezelésére sokféle módszer létezik. Ez nem betegség, hanem állapot. Sőt speciális mozgásgyakorlatokkal a kiváltó okot is tudjuk kezelni. A Marton-Dévény Éva által kidolgozott Alapozó Terápia a mozgáson keresztül fejleszti az idegrendszert és az agyat. Visszamegy a fejlődéstani mozgások legelejére, és megkeresi azt a pontot, ahol elakadt a gyerek. Ehhez hasonló az INPP módszer is, amelyet húsz éve dolgozott ki Sally Goddard Blythe és férje. Sajnos nálunk egyik terápiát sem akkreditálták” – jegyezte meg. Az INPP módszer a primitív reflexekre épül. „A gyermeknek születésekor csecsemőkori vagy primitív reflexekkel kell rendelkeznie. Ezeknek fokozatosan három és hat hónapos, illetve hároméves korig gátlás alá kell kerülni. Helyüket egy magasabb rendű reflex veszi át. Ha ez az idegrendszer éretlensége miatt nem következik be, funkciózavar alakul ki. A terápia során speciális mozgásokkal előhozzuk vagy gátoljuk ezeket a reflexeket” – mondta Málasi-Csomor Erzsébet.

Dögönyözzünk, kacagjunk önfeledten!

Napi 10 perces gyakorlás után, amelynek során végigkísérik a csecsemőkori mozgásokat, három hónap elteltével jelentkeznek az első eredmények. „Meghatározó a méhen belüli fejlődés is. Régen az állapotos nők fizikai munkát is végeztek, például kapáltak. Nem feküdték végig a terhesség bizonyos szakaszát. Ma az orvosok gyakran parancsolnak ágynyugalmat, hogy megóvják a magzatot. Így nem fejlődhet a gyerek egyensúlyérzéke, mert nincs mozgásban az anyuka. Ezekkel a gyakorlatokkal ezt is kompenzálni lehet” – hangsúlyozza. Málasi-Csomor Erzsébet szerint az anyukák nem bíznak egészséges ösztöneikben. „Életünkből lassan kiveszik a spontaneitás. Kevés időt töltünk gyermekinkkel úgy, hogy látszólag nem csinálunk semmit. Elmaradnak a dögönyözések, a csiklandozások. Pedig ezekre az önfeledt pillanatokra épp olyan szükség van, mint a mesékre” – hangsúlyozza.