A nemzet fogyatkozásának okai

„E nagy horderejű, évtizedes problémát e konferencia részvevői itt és most nyilván nem oldhatják meg, ám erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a figyelmet egy széles körű misszió elindításának szükségességére” – mondta bevezetőjében Bajnok István lélekgyógyász, az egyik szervező. Az előadók – Mikola István, a MET elnöke, Magyarország egykori egészségügyi minisztere, Tápay Miklós, az amerikai magyar orvosok társaságának tagja, Gyurgyík László szociológus, Kiss László tudomány- és helytörténész, csilizradványi körzeti orvos és Kellermayer Miklós, a pécsi egyetem orvosprofeszszora – amellett, hogy aggasztó képet festett a jelenlegi állapotokról – a lehetséges megoldásokra is rámutattott.

A nemzettudat védi az életet

„A világot megváltani csak jókedvű emberekkel lehet” – kezdte előadását Mikola István, utalva ezzel a magyar nemzet általános pesszimista életfelfogására. Véleménye szerint a népegészségügyi és demográfiai programokról nem össznépi szinten kell beszélni, hanem mindig az egyénre lebontva. „Az egyén felelős testi és lelki egészségéért, annak megóvásáért. Mindnyájunknak tudatosítania kell, hogy cselekedeteink mind beépülnek a nemzet életébe, nyomot hagynak rajta, formálják azt” – tette hozzá. Egy a japán emigránsok körében végzett felmérésre utalva elmondta: akik az idegenben is megőrizték szokásaikat, nemzettudatukat, kimutathatóan egészségesebbek maradtak, mint azok a honfitársaik, akik feladták ezeket a nagyon fontos értékeket. „A nemzettudat elmélyítése életvédő programként is felfogható” – szögezte le. Az egyre riasztóbb népességfogyás okairól szólva Mikola az első helyen a globalizációst, az elidegenedést említette, ami egész Európára jellemző. Ennek ellenszere a közösségépítés, a közösségi tudat erősítése, amire viszont kiváló alkalmat kínálnak a nagy nemzeti ünnepeinkről való méltó, közös megemlékezések. A kiváltó okok között említette továbbá a család nevelő szerepének fokozódó piacosodását, a liberalizmus újjáéledését, a másság tobzódását, a nagycsaládosok hátrányos helyzetét, az értékvesztést. A kiutat pedig a nemzeti és társadalmi identitás megszilárdításában, a család, valamint a hit szerepének felerősödésében látja.

A gyermekvállalás

Tápay Miklós előadásában a magyarság fogyásának történelmi hátterét boncolgatva megállapította: „Hazánk második világháborús embervesztesége az ország lakosságához viszonyítva közvetlenül a szovjet, a szerb, a lengyel és a német veszteségek után következett. Ennek tetejébe jött a háború végén egymillió magyar Nyugatra menekülése, és e tömegnek csak fele tért vissza 1945–46-ban. Az 1956-os forradalom eltiprása után hozzávetőleg 180 ezren menekültek ismét Nyugatra, közülük körülbelül 150 ezren – jobbára fiatalok–kint is maradtak. A népességfogyás tehát nálunk 15 évvel hamarabb következett be, mint a szomszédos államokban.” Arra is rámutatott, hogy az ötvenhatos forradalmat követő időszakban a párt egyik legfőbb törekvése – a proletár internacionalizmus hangoztatásával – a nemzettudat, a nemzeti érzés kiirtása volt, és részben itt gyökerezik a népességfogyással szembeni nemtörődömség. „A csaknem 50 év óta tartó népességfogyás Magyarországon olyan demográfiai hullámvölgyet, olyan hosszú elöregedési folyamatot eredményezett, hogy ehhez hasonló sehol másutt nincs a világon – hallhattuk. – Hogy itt elsősorban nem az életszínvonallal vagy a lakáshelyzettel kapcsolatos társadalmi reagálásról vagy alkalmazkodásról van szó, arra a legjobb bizonyíték, hogy ma ugyanez a helyzet a gazdaságilag fejlettebb nyugat-európai népeknél is. Itt alapvető probléma az európai társadalmaknak a gyermekvállalással szembeni negatív állásfoglalása. ĺgy a megoldásnak is – a gazdasági, anyagi szempontok mellett – figyelembe kell vennie mindazon tényezőt, amely a gyermekellenes közhangulatot pozitív irányban tudná befolyásolni.” Tápay Miklós a szükséges intézkedések között első helyen az egészségügyileg nem indokolható művi terhesség-megszakítások betiltását említette, amelyek hatása a születésszámra azonnal megmutatkozna. Ugyancsak fontosnak tartja – mégpedig a magyar családok stabilitása növelése érdekében – az alkoholisták számának csökkenését célzó hatékony állami politika megfogalmazását, valamint az iskolákban az egészségtan oktatásának bevezetését. Véleménye szerint az anyaország lakosságának a népfogyatkozással szembeni érdektelenségét ellensúlyozná a népi-nemzeti öntudat és a nemzeti érzés újjáélesztése. Egy hatékony családvédelmi politika ugyancsak ösztönzőleg hatna a gyermekvállalásra. A népességfogyással kapcsolatos közgondolkodás megváltoztatásában az előadó szerint a történelmi egyházaknak is kiemelkedő szerepet kell vállalniuk. Mindaddig azonban, míg a felvázolt intézkedések eredményre vezetnek, ideiglenes megoldásként egy jól átgondolt és körültekintő bevándorlási politikát is elfogadhatónak tart Tápay Miklós.