A menhelyen is meg kell küzdeni a falkavezérrel

Öt éve, az érsekújvári állatmenhely létrehozásának idején történt, hogy egy ismeretlen tettes tizennégy német juhászkutyát és egy dobermannt ölt meg. Az állatokat pihenőhelyükön, közelről érték a lövések. Nem kímélték a farkaskutya párt sem, háromhetes kölykeivel.

Csemege a kutyáknak(A szerző felvételei) A városban azt beszélték, a kutyakivégzések mögött egy állattenyésztő áll, aki az irtásra kiszemelt faj nemesítésével foglalkozott, így akart nagyobb forgalmat biztosítani magának. Ugyancsak állatkínzásnak számít, bár kevésbé botrányos, amikor az ünnepek elmúltával egyesek a sorsukra hagyva kilökik az utcára az ajándékba kapott kedvencet. Az érsekújvári állatvédők az iskolaszünet utáni hetekben konténerekben, és a menhely előtt egy ládában is találtak kutyakölyköket.

A KUTYABAJT A VÁROS VÁLLALTA

„Idén sok helyütt komoly gondot okoz a veszettség, melyet a városokban és a kisebb településeken szabadon kóborló ebek is terjesztenek. Érsekújvár városa e téren szerencsésnek mondható. A menhely jóvoltából csaknem negyven kutyának biztosítunk menedéket” – mondja Kádek Roman, a városi hivatal környezetvédelmi osztályának dolgozója. Kezdetben, persze komoly ellenállásba ütköztek a városlakók részéről. Három évbe telt, mire kérésük a városi testületben meghallgatásra talált. Többször rámutattak, a városban minden évben csaknem száz kutya kerül az utcára, mert az emberek olykor tárgyként kezelik az állatokat. Ugyanakkor évente 20–30 kutya autóbaleset, vagy rosszakarók áldozata lesz. Kiszolgáltatottan pedig veszélyesek lehetnek az emberekre, a gyerekekre, mert veszettséget terjeszthetnek.

A város évi 200 ezer koronából tartja fenn a menhelyet, megalapításához 81 125 korona közadakozásból gyűlt össze. A városszéli menhelyről jelképes összegért bárki kiválthatja elkóborolt ebét. „Több pénz is juthatna a menhelynek, és szükségünk is lenne rá, hiszen a tető most is beázik, csakhogy a kutyatartóknak csupán egyharmada fizeti be az évi ezerkoronás ebadót. Holott ha félévesnél idősebb kutyát több mint kilencven napig tartanak a városban egy lakhelyen, kötelező beoltatni, nyilvántartásba venni és illetéket fizetni, ezek elmulasztása bírságolható” – magyarázza az állatvédő.

A kamocsai út mentén található egykori kertészetet Dányi János állatorvos és Jozef Markusek állatorvos, járványügyi szakértő ideálisnak tartotta a menhely létrehozására, mivel százméteres körzetben nincs lakott terület. A járványügyi szakértő szerint a befogott kutyák elkülönítésére, a huszonegy napos kivizsgálási sorozatra és a féregtelenítésre van itt elég hely. A kutyák ugyanis csak a kötelező oltások után kerülnek egészséges társaik közé. A két orvos az állami állategészségügyi intézet alkalmazottjaként segített a kezdeteknél. A városlakók egyre gyakrabban látogatnak a városszéli kutyamenhelyre. Akadnak, akik örökbe fogadnak állatot, akik ezt nem tehetik meg, azok egy-egy ebet a pártfogásukba vesznek és rendszeresen sétáltatják. Az egykori üvegházakból mára kutyaszállások, fekvőhelyek lettek, melyekhez kifutókat készítettek.

MINDEGYIKNEK JUT EGY SIMOGATÁS

A menhelyen izgatottan csaholó kutyafalka fogad. A telep fiatal gondnokának adom a virslit. „Nyugodtan megsimogathatja őket” – mondja Szőköl Angelika, miközben próbálja igazságosan elosztani a csemegét. Csak egy magára maradt kutya pislog szomorúan a kifutó bezárt rácsa mögött. „Tegnap került hozzánk, ezért nem engedhetem a többiek közé, nehogy megsebezzék. Amíg nem küzd meg a falkavezérrel, addig a többiek sem fogadják be” – avat be a menhely farkastörvényeibe Angelika. A nevenincs kutyus mintha sejtené, hogy róla van szó, megkerüli a rácsos kifutót, felmászik az üvegházban található fekhelyre, és kiugrik. Már ott fickándozik mellettünk. Ám a falkavezér azonnal támad, a többiek is csatlakoznak hozzá. A harcnak a menhely gondnoka vet véget. Ölbe veszi pártfogoltját.

A Sloboda Zvierat állatvédő egyesület kezdetben tanácsokkal látta el a menhely alapítóit, sajnos pénzzel nem tudott segíteni. A szervezet elnöknője legutóbbi látogatásakor az ország egyik legjobban működő és legjobban felszerelt menhelyének nevezte az érsekújvári telepet. Az állatvédők szerint, az ember intelligens, tudatos lény, az állat azonban csak az ösztöneire hagyatkozhat, ezért másutt is beláthatnák, a sorsukra hagyott állatokról gondoskodni kell. A városban ezt ma már sokan elismerik, hiszen az állatkereskedőktől edényeket, vitaminokat, a húsfeldolgozóktól élelmet kaptak. Hazajövet egy kiskerttulajdonostól azt is megtudtam, sokan azért keresik fel ilyentájt a menhelyet, hogy megfelelő házőrzőt találjanak hétvégi házukhoz. Remélhetőleg sokan találnak új otthonra és becsületes gazdára.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?