A meglevő évfolyamokat még támogatja a város

Komárom. Az elkövetkező tanévben már nem nyílik első évfolyam a Schola Comaromiensis, azaz a városi egyetem kertészeti szakán – így döntöttek legutóbbi ülésükön a városi képviselők.

Miután Komáromban megnyílt a Selye János Egyetem, fokozatosan átvette a Schola Comaromiensis óvodapedagógiai és tanítóképző szakirányzatait, ezért a városi egyetemen az utóbbi években már csak a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karának kihelyezett képzése folyt. Tavaly áprilisban már felmerült: a kihelyezett képzésen ne indítsanak újabb első évfolyamot. Miután azonban Albert Sán?dor, a Selye Egyetem rektora akkor úgy nyilatkozott, intézményükben szándékukban áll bevezetni a kertészeti szakot is, a képviselők haladékot adtak a városi egyetemnek. Mostanra azonban módosult a helyzet. „Két dolog miatt sem tudjuk jelenleg átvállalni a képzést: először is a Nyitra megyei önkormányzattól a mai napig nem sikerült megvásárolnunk az egykori gadóci mezőgazdasági középiskola laboratóriumait, ugyanis irreálisan magas árat kérnek érte – tájékoztatta lapunkat Albert Sándor. – Másrészt az is egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nincs túl nagy igény erre a szakképzésre, a városi egyetemen is vannak évfolyamok, ahol összesen 7-8 hallgató van csupán. Más hasonló szakirányú egyetemek is új, perspektivikusabb szakokat próbálnak bevezetni.”

A városi egyetem működésére az idei költségvetésben 380 ezer koronát hagyott jóvá testület. Miután azonban kiderült, hogy a magyar állam nem tudja a kívánt mértékben támogatni ezt a kihelyezett képzést, az egyetem további 300 ezer koronát kért a várostól. A testületi ülésen jelen volt Koltay Zoltán, a kihelyezett tagozat vezetője, aki arra kérte a képviselőket: ne pusztán fiskális döntést hozzanak. „Az 1992 óta működő kihelyezett képzés mostanáig 212 felvidéki magyar kertészmérnököt nevelt ki, ami nem elhanyagolandó szám” – mondta. Farkas Attila képviselő javasolta, a városi egyetem vezetői próbáljanak meg más forrásból is, például azon települések önkormányzataitól támogatást szerezni, ahonnan diákjaik származnak, hogy ne egyedül Komárom állja az anyagi terheket. Szerinte ilyen ígéret birtokában még egy esélyt adhatnának az egyetemnek. Javaslatát a képviselők többsége nem támogatta, sőt, az elfogadott költségvetésen túl kért 300 ezer koronát sem dotáció, hanem kölcsön formájában kapja meg a városi egyetem. A kifutó évfolyamokat természetesen továbbra is hajlandó finanszírozni a város.

A képviselők 1,6 millió koronát hagytak jóvá a Harcsás városrészben épülő, alacsony komfortfokozatú lakások színvonalának emelésére. A pénzt a fürdőszobák csempézésére, a konyhaszekrények beszerelésére és műanyag padlóburkolatra fordítják. Az első fázisban 39 lakás készül el, ezek átadását nyár elejére tervezik. Az építkezést a város számára kedvező konstrukcióban finanszírozzák, hiszen a költségek 80 százalékát, 8,17 millió koronát állami dotációból, 20 százalékát, 2,04 millió koronát pedig az Állami Lakásfejlesztési Alaptól kapott, egyszázalékos kamatú kölcsönből fedezik.

Mivel a vártnál nagyobb az érdeklődés a polgárok körében a hűségkártya iránt, a korábban megszavazott 300 ezer korona mellé további 300 ezer koronát hagytak jóvá e program finanszírozására a képviselők. A hű?ségkártyát ugyanis a nyugdíjasok 200, a többi 18 éven felüli felnőtt pedig 100 koronával feltöltve kapja kézhez. Eddig mintegy 3000 hűségkártya-igénylést tartanak nyilván a városi hivatalban.

Hatszázhatvanezer a tervezetre

Dunamocs község polgármestere azzal a kéréssel fordult Komárom vezetéséhez, hogy a város 660 ezer koronával járuljon hozzá a Komárom–Pat–Karva között megépítendő kerékpárút tervezetének kidolgozásához. Ez a szakasz része lenne a Bécs–Po- zsony–Budapest nemzetközi kerékpárútnak. A Duna-parti települések – Izsa, Karva, Dunaradvány, Pat és Dunamocs, valamint a pati Wellnes központ – további 500 ezer koronával veszik ki részüket be az 1,16 milliós projekt finanszírozásából. Bastrnák Tibor rámutatott: Komárom, mint járási székhely a most jóváhagyott összeggel is segíteni szeretné a környező települések fejlődését, hiszen a megépítendő kerékpárút az egész térség turisztikai fejlődéséhez hozzájárul. (vkm)