A KultúrKorzó első rendezvénye a Ferences-rendi kolostorban

SZÁZ ILDIKÓ

Érsekújvár. Pray György jezsuita tudós életművét mutatták be a Ferences-rendi kolostorban, halálának 211. évfordulója alkalmából. A KultúrKorzó második félévének rendezvényei egyre több helyszínen zajlanak. Az Érsekújvár híres szülöttei sorozat keretében rendezett találkozón Báthory Orsolya, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársa, Veres Rózsa szentendrei főiskolai és gimnáziumi tanár, valamint Cs. Varga István egri egyetemi tanár tartott előadást.

Kovalcsik Zoltán Tamás ferences atya volt a délután házigazdája, akit a KultúrKorzó civil egyesülete, az Érsekújvári Polgári Klub és a Széchényi György baráti kör kért fel az együttműködésre. Az első előadásból kiderült, hogy Érsekújvár szülöttének, Mária Terézia királyi történetírójának köszönhető a nemzeti történelem-, a nemzeti kritikai történetírás. Az egyháztörténeti és világi témákkal foglalkozó Pray 1761-ben tette közzé a magyar őstörténet összefoglalását Annales veteres Hunnorum, Avarorum et Hungarorum címmel. A pozsonyi család sarjaként Érsekújvárban született tudós hiteles források után kutatva, az oklevéltan, a kronológia és a genealógia módszereinek felhasználásával dolgozott. Veres Rózsa előadásában bemutatta a Pray-kódexet, és több szemszögből – az ősi temetkezési szokásokat is beleértve – ismertette annak legértékesebb részét, a törzsszöveget. A 26 soros temetési beszédből és 6 soros könyörgésből álló Halotti beszéd és könyörgés, melyben 190 magyar szót található, európai viszonylatban is jelentős. A jelenlévők meghallgatták Jáki Teodóz győri bencés tanár felvételét, melyben a Halotti Beszéd ősi dallamvezetésére mutat rá. Cs. Varga István egyetemi tanár a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom költészetünkben megfigyelhető utóéletéről szólt.

Lapunk a KultúrKorzó állandó médiapartnere.