A külső javításokat tizenöt évvel ezelőtt kezdték el

Ez az esemény vezetett oda, hogy a térség legnagyobb evangélikus vallású településének hívei új templomot építettek, mely 1882-ben készült el. A helyiek tudni vélik, hogy az egykori vár és a korábbi templom köveinek nagy részét is az új templomba és a templomot körülvevő kőkerítésbe építették be. A gótikus jegyeket viselő templom számára azonban nem a legjobb helyet választották az építők. A mélyedés, melyben az épület áll, összegyűjti a szomszédos dombokról lefolyó vizet. Visszaemlékezések szerint az 1950-es években egy felhőszakadás után is a templom körül állt meg a víz, s ennek következtében a falai és padlózata megsüllyedt, s csak a masszív pilléreknek köszönhető, hogy nem történt komolyabb baj. A falakon azonban így is repedések keletkeztek, és ma is jól látható, hogy az épület megsüllyedt.

Rusznyák Dezső, a helyi evangélikus gyülekezet lelkésze elmondta, ő 1987 tavaszán került Sajógömörre, s már akkor szükséges lett volna a templom felújításához hozzákezdeni, de – mint tudjuk – ez a kommunista hatalom idején nem volt egyszerű dolog. ĺgy az első lépéseket csak a rendszerváltást követően sikerült megtenni, amikor az épületet statikailag megerősítették, a keletkezett repedéseket kijavították, és kívülről teljesen felújították a templomot. Ezek a munkálatok 1 millió koronába kerültek, melyet az állam térített. Ezt követően a toronysisakot cserélték ki. A rézlemezeket brünni ipari alpinisták helyezték el a tornyon, akik egyúttal a torony vakolatának javítását és festését is elvégezték. Ez a javítás szintén komoly kiadásokkal járt. Bár e munkálatoknak köszönhetően sikerült megállítani a templom állagának romlását, és az épület külső felújítását követően az evangélikus egyház és a sajógömöriek büszkesége lett, az elmúlt években rendszeresen végeztek további kisebb-nagyobb javításokat. „Az elmúlt rendszerben azokat a munkákat sem lehetett elvégezni, melyek egy-egy épület folyamatos karbantartásához elengedhetetlenek, így ez az időszak óhatatlanul rányomta bélyegét templomunkra. Ezeket a hiányosságokat folyamatosan próbáljuk elhárítani. Tavaly pedig a magyarországi evangélikus egyháztól kaptunk egy nagyobb öszszeget, melynek alapján meg tudtuk kötni a szerződést egy kulcsodi mesterrel és társaival, akik még ebben az évben hozzákezdhettek a templom belsejének a felújításához” – mondta Rusznyák Dezső. Elmondta továbbá, ebből az összegből a belső munkálatok költségesebb részét – elsősorban a falak és a festés felújítását – sikerül elvégeztetni, de további teendők még így is maradnak. A későbbiek során szeretnék a megsüllyedt padlózatot feltölteni és felújítani, a padokat kijavítani és újrafesteni. Mindehhez azonban további támogatásra lesz szüksége a sajógömöri evangélikus egyháznak. Mint azt a lelkész úr elmondta, a helybéliek a mostani felújításhoz is hozzájárultak mintegy 100 ezer koronával. Ez a térség adottságait és szociális helyzetét figyelembe véve igen figyelemreméltó eredménynek számít.

A templom és az egyház kapcsán meg kell említeni azt a példaértékű együttműködést is, ami az evangélikus egyház, a helyi önkormányzat és a helyi iskola között van kialakulóban. Mivel azok az épületek, melyekben a Sajógömöri Magyar Tannyelvű Alapiskola működik, az egyház tulajdonát képezik, a restitúció során kerültek vissza az egyház tulajdonába, azonban a korábbi időszakban a fenntartó szerv, a járási hivatal nem fordított kellő figyelmet az épületek állagának megőrzésére. Ebből komoly feszültségek keletkeztek az üzemeltető és a tulajdonos között, de miután az iskola fenntartója az önkormányzat lett, rendeződni látszanak a viszonyok. Ez egyebek mellett abban is megmutatkozik, hogy az egyház a bérleti díjként kapott összeget rendre az iskola épületének felújítására fordítja. „A 2002-es helyhatósági választások során új polgármester került a falu élére, akivel sikerült rendeznünk a korábbi vitás kérdéseket. Zsíros Gábor polgármester és az önkormányzat is megtesz mindent, hogy az iskola épületének felújítása és folyamatos karbantartása biztosítva legyen. Ennek köszönhetően közös erővel sikerült az iskolát felújítanunk” – mondta Rusznyák Dezső.

Visszatérve a templomhoz: a belső munkálatok hamarosan befejeződnek, a mesterek nagyszerű munkát végeznek. S bár a templom épülete nem műemlék, a 17. században fából épített fedeles kapu és a templom szomszédságában álló Mátyás király-szobor, illetve a másik oldalon található, szintén felújítás alatt álló egykori Szent-Iványi-kúria mindenképp alkalmas arra, hogy a terület – természetesen a templommal egyetemben – mint műemlék kerüljön nyilvántartásba. ĺgy a megújuló templom és az azt körülvevő tér nemcsak a helyi hívek hitének megerősítését, de az idelátogató vendégek lelkét is gyönyörködtethetné.