A község módosító javaslatokat tett

„A legnagyobb sikerünk az volt, hogy Taksonyban az egész Fő utcát, ahol a tájház áll, védett területté nyilvánították – tájékoztatott Keppert József, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója, aki a Műemlékvédelmi Hivatalnál kezdeményezte a védelmi övezetek kijelölését. – Taksonyban is hosszadalmas volt a dolog, mert nem értették meg mindjárt ennek a lényegét. Igaz, hogy a védelmi övezetben minden építkezést a műemlékvédelmi hivatalnak kell véleményeznie, ez azonban nem jelenti azt, hogy ott tilos az építkezés. Csak megszabják, hogy meg kell őrizni az utca eredeti jellegét, nem lehet az utcasorból kilógó épületet építeni. A műemlékvédők lakossági fórumon elmagyarázták a helyieknek, hogy nő az értéke annak a teleknek, amely a védelmi övezetben van.” A jókai és a tallósi vízimalmot is érinti a műemlékvédelmi övezetek kijelölése. Decemberben a tallósi vízimalom körülötti területről tárgyaltak a múzeum és a műemlékvédelmi hivatal illetékesei a falu vezetésével és a helyi érintettekkel. A műemlékvédők javasolták, hogy a vízimalommal együtt az egykori molnárlak is bekerüljön a védelmi övezetbe, a község képviselői azonban más véleményen voltak, és módosító javaslatot tettek. „Községünk büszkesége az 1893-ban épült vízimalom, amelyhez hasonló talán kettő vagy három van az egész országban. Közkedvelt, látogatott kirándulóhely – nyilatkozta lapunknak Horváth Zoltán polgármester. – Tavaly kitisztítottuk a Kis-Duna-partot a község egész kataszterében, a malom környékét gaztalanítottuk, kitisztítottunk egy területet, ahol sátorozni lehet, a csónaktúrázók szívesen megállnak itt szalonnát sütni, gulyást főzni. A galántai múzeum illetékesei valóban előterjesztettek egy tervet a műemlékvédelmi terület kijelölésére, amivel mi nem értünk egyet. Vannak olyan részek, amelyek ma már magántulajdonban vannak, és javasoltuk, hogy ezeket ne vegyék be a védett övezetbe, mert ezzel korlátoznák a tulajdonos lehetőségeit. Ugyanakkor van olyan terület, amellyel mi szeretnénk kibővíteni a javaslatot. Szeretnénk, ha a malom mellett vezető út bekerülne a védett övezetbe, és azáltal korlátozni lehetne az ottani forgalmat. Nem messze ugyanis katonai lőtér van, és a katonai nehéz gépkocsik ezen az úton járnak oda, ami biztosan nem tesz jót a malom épületének. Hiszem, hogy sikerül közös nevezőre jutnunk a múzeummal és műemlékvédőkkel, hiszen mindannyiunknak érdeke, hogy a malom minél jobban védve legyen. Ugyanakkor nem szeretnénk, ha korlátoznák azokat a vállalkozókat, akik itt fejlesztést terveztek.” Fejlesztésre kétségkívül szükség van, hiszen közkedvelt kirándulóhelyről van szó, de ott jelenleg sem illemhely, sem higiéniai berendezések sem étkezési lehetőség, nincs. „Ha mindez kiépülne, az a múzeumnak is csak hasznára válna, hiszen minél többen jönnének ide, a malomnak is annál több lenne a látogatója, és a belépőjegyekből nagyobb lenne a bevétel” – érvel a polgármester. Azt is elmondta, az a vállalkozó, aki az egykori molnárlakot megvásárolta, skanzent és vendéglőt szeretne ott kiépíteni, de kimondottan a környezetbe illő stílusban, ami nem rontaná a táj természetes képét. „A környezetbe nem illő épületre a község nem is adna ki építkezési engedélyt” – biztosított a polgármester.