A közeljövőben sok helyen kevesebb lehet az elsős

Alsószeli

Nem terveznek összevonást

A kisiskolában két összevont osztályban tanulnak az 1–2. és 3–4. évfolyam tanulói. Összlétszámuk 68; jelenleg tizennégyen járnak az első évfolyamba. A jövő tanévre kereken húsz gyereket írattak be. Kováts Valéria igazgatónőtől megtudtuk, az utóbbi években a gyermekek száma növekszik, hiszen tavalyelőtt 22, azelőtt 17, előtte pedig 15 elsőst vettek fel. A faluban négy oktatási intézmény működik (magyar és szlovák alapiskola, magyar és szlovák óvoda), mind külön-külön épületben van. A napközi otthon két csoporttal működik: az egyikben az első és második osztályosokkal, a másikban a harmadikos és negyedikes gyerekekkel foglalkoznak. Sok más falutól eltérően itt nem akarják összevonni a csoportokat, mert nehéz lenne a kicsikkel és a nagyobbakkal egyszerre, egy helyütt foglalkozni.

Felsőszeli

Kétmillió korona hiányzik

A teljes szervezettségű Széchenyi István Alapiskola a helyi magyar óvodával közös igazgatás alatt működik. Az iskolának 248 diákja van, Alsószeliből ide járó felső tagozatosokkal együtt. A mostani első osztályosok száma 19, a jövő tanévre kettővel kevesebbet írattak be. A csökkenés Valacsay Ilona igazgatónő szerint a népesedési mutatókkal függ össze, nem jellemző, hogy a magyar szülők szlovák iskolába íratnák gyermekeiket. A magyar óvoda, amelyet 51 gyermek látogat, önálló épületben működik. Az iskola számára az a legnagyobb probléma, hogy a fejkvótarendszer alapján az igazgatónő szerint a leghátrányosabbnak számító harmadik besorolásba kerültek. „Még a fizetésekre sem elegendő az államtól kapott pénz, mindent egybevetve kétmillió koronánk hiányzik” – mondta. A falu polgármestere mindent megtesz, hogy pénzt szerezzen az iskola működtetésére. A minisztériumhoz fordultak panasszal, de nem tudják, mit hoz a jövő. Elbocsátásokra az igazgatónő nem is gondol, hiszen a jelenlegi 18 pedagógussal is csak túlórákkal tudják megoldani az oktatást.

Jóka

Négy iskola egy fedél alatt

A teljes szervezettségű alapiskolába 196 tanuló jár, a mostani első évfolyam két párhuzamos osztályába huszonöt. Jövőre 21 elsősre számítanak. Kovács Erika igazgatónő elmondta, az előző évekkel szemben még ez is jó arány, hiszen voltak évek, amikor 15–17 gyerek látogatta az első évfolyamot. Jókán is egyre kevesebb a gyerek, lesz év, amikor 15-16 gyereket írathatnak majd be. Egy épületben négy intézmény működik, a magyar alapiskolán kívül itt van a szlovák alapiskola is, valamint egy-egy magyar és szlovák nyelvű kisegítő iskola. Az épület fenntartója a magyar alapiskola, és gondot jelentett, hogyan osszák el a megnövekedett energia-költségeket. Végül olyan megoldást találtak, hogy a szlovák alapiskolának juttatott támogatásból is átcsoportosítottak az energiaköltségek fedezésére. Az anyagi gondok így sem oldódtak meg. A négy iskolát ellátó közös konyha üzemeltetése is a magyar alapiskola gondja, erre az igazgatónő szerint nagyon kevés pénzt kapnak a minisztériumtól.

Feketenyék

Demográfiai mélypont

Az idei tanévre beíratott kilenc elsős az előző és – várhatóan – a következő évekhez képest is eléggé kis létszám. Az előző években 15–17 fős osztályok is voltak, a jelenlegi negyedikesek pedig például húszan vannak. A jövőben ismét növekedés várható, a jövő tanévre 13 elsőst írattak be, és következő években is hasonló létszám várható – tudtuk meg Ledneczky Gyöngyi igazgatónőtől. Az 1–4. osztályos kisiskolában négy különálló osztályban foglalkoznak a gyerekekkel. Ötödiktől vagy Hidaskürtre, vagy a Galántai Kodály Zoltán Alapiskolába, vagy a nyolcosztályos Kodály Zoltán Gimnáziumba, esetleg Dunaszerdahelyre, a sportosztályba járnak tovább a gyerekek. A tantestület öt pedagógusból és két napközis nevelőből áll. „A napközink nagyon erős, volt év, amikor hatvan gyerekből ötvenen jártak napközibe, ezt pedig egyetlen nagy csoportban lehetetlen megoldani. Idén év végéig biztosan úgy működünk majd, mint eddig. Hogy mi lesz szeptembertől, nehéz kérdés” – vallotta be az igazgatónő.

Vízkelet

Megoszlanak a fenntartási költségek

A helyi kisiskola 28 diákja közül tizenegyen járnak az első osztályba, de jövőre csak hatot írattak be a szülők. Bodri György igazgató szerint azonban ez a korábbi évekkel egybevetve nem jelent egyértelmű csökkenést. A kis gyereklétszám ellenére nem tartanak a kisiskola megszűnésétől, ugyanis a magyar alapiskola közös épületben van a teljes szervezettségű szlovák iskolával, amelybe további öt környékbeli faluból járnak gyerekek, és a fenntartási költségek megoszlanak a két tanintézmény között. A vízkeleti magyar gyerekek ötödiktől a szomszédos Hidaskürtre járnak.

Nádszeg

Közös igazgatás alatt, de külön épületbe

A járás egyik legnagyobb községében jelenleg 364 tanulóval működik a teljes szervezettségű magyar alapiskola. Idén harminc elsős kezdett itt tanulni két párhuzamos osztályban, jövőre 36 gyereket írattak be. Szarka Zsuszanna igazgatónő szerint a következő években kevesebb lesz az elsős. A fejkvótarendszer hiányosságának tartja, hogy nem kérdezték meg, hány épületben tanul a több száz gyerek. Az alapiskola az óvodával közös igazgatóság alatt működik, és van egy kihelyezett osztálya Alsóhatáron. A tanintézmény tehát három épületben működik, és minden épület külön fenntartási költségekkel jár. Arra nincs lehetőség, hogy egy tető alá vonják az összes intézményt. A magyar alapiskolát és a magyar óvodát összesen mintegy ötszáz gyerek látogatja, az alkalmazottak száma 59. Az államtól kapott támogatás nem fedezi a teljes bérköltséget, de az igazgatónő bízik abban, hogy a jövőben sem kényszerül elbocsátásokra.

Vága

Növekszik a lélekszám

A teljes szervezettségű helyi alapiskola 94 tanulóval működik, az első osztályba 12-en járnak, jövőre 16 gyereket írattak be. Czakó Attila igazgatótól azt is megtudtuk, hogy az összlétszám jövőre 101-re növekszik, mert kilencedikből kevesebben mennek el, mint ahány elsős jön. Az utóbbi években folyamatos létszámnövekedés volt tapasztalható, de két éven belül ismét hullámvölgy jön. A napközibe 27 gyerek jár, de a szakképesített nevelő bérére még annyi pénzt sem kaptak (összesen 99 ezer koronát), mint amennyi a létszám alapján járna. A kapott összegből az igazgató szerint napi 2-3 órát tudnának megfizetni, ám ilyen rövid idő alatt nem lehet rendesen foglalkozni a napközisekkel. Olyan megoldást keresnek, hogy a pedagógusok túlóráinak számát igyekeznek csökkenteni, és ezzel feltölteni a napközis óraszámát.

Kosút

Fontolóra vették a közös igazgatást

A helyi kisiskola négy évfolyama két összevont osztályban működik, a tanulók összlétszáma 21. „Az első évfolyamba jelenleg hét gyerek jár, jövőre ugyanennyit írattak be” – tájékoztatott Košťál Klára igazgatónő. A magyar alapiskola a szlovákkal közös épületben található. Az óvoda külön épületben működik, egyelőre külön igazgatás alatt, de már felvetődött, hogy mindhárom intézményt közös igazgatás alá vonják. Az óvodát az iskolákkal nem tudják közös épületbe vinni, mert nincs elegendő hely. A magyar tannyelvű alapiskolában két tanító és egy nevelő van, utóbbi a napközi otthonban 16 gyerekkel foglalkozik. A kosúti gyerekek ötödiktől Diószegre, Galántára vagy Hidaskürtre járnak.

Hidaskürt

Állandó létszámcsökkenés

A helyi kilencosztályos alapiskolába jelenleg 215 tanuló jár, az első osztályban tizenegyen vannak, és jövőre is ennyi új kisdiákot írattak be. Valószínűleg még egy társuk lesz, akinek a szülei tavaly halasztást kértek. Az elsősök száma évről évre kisebb; tavaly tizenhárman voltak, három-négy évvel ezelőtt pedig 17-18 gyereket írattak be. Fecske Kornélia igazgatónő szerint ennek egyértelműen népesedési okai vannak, nem pedig az, hogy a magyar szülők szlovák iskolába íratnák a gyermekeiket. A mintegy másfélezres lélekszámú faluban az utóbbi években előfordult, hogy egész évben mindössze öt gyerek született, míg 10-15 évvel ezelőtt a huszonötöt is elérte az újszülöttek száma. A felső tagozaton még majdnem minden évfolyamban vannak párhuzamos osztályok, az alsó tagozaton évfolyamonként csak egy-egy osztály, úgyhogy a 215 gyerek 12 osztályban tanul. Az igazgatónő szerint a új fejkvótarendszer katasztrofális gazdasági helyzetet teremtett, mert a hidaskürti alapiskola éppen abba a besorolásba esik, amelyikben a legkedvezőtlenebb a támogatás. „A felső tagozaton körzeti iskolának számítunk, Vízkeletről és Feketenyékről is jönnek hozzánk ötödikesek, de e két falu esetében is a létszám csökkenése tapasztalható. Az alsó tagozaton valószínűleg kénytelenek leszünk két osztályt összevonni, mert ennyi pénzből négy osztály nem tartható fenn” – panaszolta az iskola vezetője. Takarékossági okokból április elsejével költöztették a magyar alapiskola épületébe a szlovák iskolát. A közeljövőben az óvodát is itt szeretnék működtetni, ehhez azonban az épület átalakítására lesz szükség. A beruházáshoz az európai uniós alapokból pályázat útján igyekszik pénzt szerezni az önkormányzat.

Taksony

Az óvodával vannak nagyobb problémák

A 21 tanulóval működő kisiskolába jelenleg öt elsős jár, jövőre pedig hatot írattak be. Ez kevesebb, mint tavalyelőtt, amikor kilenc gyereket jelentettek be az első évfolyamba. Az iskola összlétszáma jövőre megnő, hiszen a mostani negyedikben csak ketten vannak. Az iskola bérekre és fenntartási költségekre is kapott pénzt. „Valamennyi mínuszunk azért az iskolában is van, de sokkal rosszabb a helyzet az óvodában és a napközi otthonban” – árulta el Horváth Anita igazgatónő. A 13 gyerekkel működő napközire csak a normatívából kapnak pénzt.

Tallós

Csak viszonylagos a növekedés

A 180 gyerekkel működő alapiskolában az elsősök száma tizenöt, a jövő tanévre tizenhatot írattak be. Šťavnicky István igazgató szerint ez a növekedés viszonylagos, hiszen az előző három esztendőben egyformán 20-20 gyereket jelentettek be első osztályba. Tavaly is húsz elsős volt bejelentve, de négy roma gyereket végül mégis a szomszédos speciális iskolába írattak. Az igazgató azonban a jövőre beíratott 16 leendő kisdiáknak is örül, mert sokkal nagyobb lélekszámú községekben is előfordul, hogy ennél kevesebb az elsős. Két év múlva 6 vagy 7 elsősre számíthat az iskola. Az igazgató elképzelhetőnek tartja, hogy a tallósi alapfokú tanintézményhez csatolnák a két kilométerre lévő Vezekény kisiskoláját. A fejkvótarendszer „halálosan” érinti az iskolát, hiszen a tavalyihoz képest 800 ezer koronával kisebb a támogatás. A napköziben két csoportban 40 gyerekkel két nevelő foglalkozik, ugyanakkor erre mindössze 160 ezer koronát kaptak, ami csak egy nevelő bérére elegendő. „Ha az a cél, hogy leépítsük az iskoláinkat, akkor nagyon jó felé haladunk!” – véli az igazgató. A 2002-től az iskolával közös igazgatás alatt működő óvodában gyerekenkét 18 ezer koronát kapnak egy évre, ami szintén nem fedezi a költségeket.

Nagymácséd

Húsz elsős lesz jövőre

A helyi alapiskolába 178 gyerek jár, a mostani elsősök száma 19, jövőre eggyel többre számítanak. Az összlétszám így is csökken, hiszen idén 27 kilencedikes hagyja el az alma matert. Balázs Klára igazgatónő úgy véli, a csökkenésnek nemcsak demográfiai okai vannak, hanem az is közrejátszik, hogy sok fiatal költözik el a faluból. Az igazgatónő szerint nagyon jó az együttműködés a helyi óvodával, és a szülőket személyesen is igyekeznek meggyőzni, hogy magyar iskolába írassák a gyerekeiket. A magyar alapiskola az óvodával és a szlovák alapiskolával közös épületben van, igaz, az óvodát három-négy évvel ezelőtt amiatt költöztették ide, mert annak épülete megrongálódott. Az önkormányzat uniós pályázaton igyekszik pénzt szerezni az iskolaépület kibővítésére, hogy jobb feltételeket teremtsen az ottani működéshez. A napközi otthonban két csoportban foglalkoznak a gyerekekkel, ám a kis állami támogatás itt is gondot okoz.

Nagyfödémes

Átköltöztetik az óvodát

A jelenleg 146 tanulóval működő alapiskolában az elsősök száma a jelenlegi hétről jövőre csaknem a duplájára, 13-ra növekszik. Takács Erika igazgatónő szerint a mostani elsősök száma a demográfia hullámvölgy eredménye, és általánosságban véve nem a létszámnövekedés a jellemző, hiszen tavaly még 18 elsősük volt, az elkövetkező években 10-12 gyerekre számíthatnak. Az azonban örvendetes, hogy az iskolával közös igazgatás alatt lévő óvodában tavaly 23-ról 43-ra nőtt a rendszeresen járó gyerekek száma. „Nyitottunk a szülők felé is, hívjuk őket, nézzék meg, hogyan működik az iskola. Úgy gondoljuk, ha több gyerek kesz az óvodában, a mi létünk is némileg biztosított” – vallja az igazgatónő. Annak ellenére, hogy a iskola a legpozitívabb sávba esik, az intézmény vezetője szerint az új fejkvótarendszer kegyetlenül érinti őket. Tanulóként majdnem 26 ezer koronát kapnak, ennek ellenére rossz a helyzet, mivel a többi intézménnyel (vagyis a szlovák alapiskolával és a szlovák óvodával, valamint az iskolai konyhával) közös kazánházuk, villanyórájuk van. A régebbi épületben működő magyar óvoda fenntartása nagyon költséges, ezért azt májustól az alapiskola mellé, a szlovák óvoda kibővített pavilonjába költöztetik. Az igazgatónő szerint sokkal gazdaságosabb lett volna az iskolaépületbe költöztetni az óvodát, hiszen ott majdnem egy emelet üresen áll, azt azonban a képviselő-testület elutasította. A napközi otthon 23 tanulóval, egy csoportban működik.

Vezekény

Négy évfolyam három osztályban

Kereken negyven gyerek jár a helyi kisiskolába, közülük tízen elsősök. Jövőre tizenhárom gyermeket írattak be. Tončko Mária igazgatónőtől megtudtuk, az előző években is hasonló volt a létszám. A legerősebb a mostani negyedikesek évfolyama, ők tizennégyen vannak. Volt egy rendkívül gyenge létszámú év is, a mostani másodikosoké, akik mindössze öten vannak, éppen ezért a második és a harmadik évfolyam egy összevont, 16 fős osztályba jár. Két év múlva csak kilenc elsősre számítanak. A napközi otthon iránt nagyon nagy az érdeklődés; jelenleg 25 gyerekkel működik, és csak azokat tudták felvenni, akiknek a szülei dolgoznak. A fejkvótarednszer hatását egyelőre nem érzik, mivel élvezik a község támogatását. Ötödiktől a vezekényi gyerekek a szomszédos Tallósra járnak iskolába.

Királyrév

Négyszeres létszámnövekedés

Örvendetes, több mint négyszeres a létszám növekedése a helyi kisiskolában, hiszen míg a jelenlegi elsősök száma mindössze 3, a jövő tanévre 14 gyereket írattak be. Kovács Mária igazgatónőtől megtudtuk, a növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy több gyerek született a faluban. A tavalyi „elsős évjáratban” összesen öt gyerek volt, közülük hármat írattak a magyar alapiskolába. A mostani másodikosok ugyancsak hárman vannak, míg a harmadik évfolyamot 10, a negyediket pedig 8 tanuló látogatja. Két év múlva 16 elsősre számíthatnak. Igaz, az azt követő évben csak hét gyerek várható, de aztán megint 18. Az iskola mellett napközi otthon is működik 118 gyerekkel, ezt csak a község anyagi támogatásával fogják tudni fenntartani.

Kajal

Októbertől egy épületben

Mindössze tizenöt tanuló jár a helyi kisiskolába, közülük öten az első évfolyamba. Jövőre hét gyereket írattak elsőbe, de Futó Mária igazgatónőtől megtudtuk, ez erős évfolyamnak számít, azután megint csökkenés várható. Az iskolának két tanítója és egy napközis nevelője van, a napköziotthonba 12 gyerek jár. Mivel négy tantermes iskolaépületben az iskola két összevont osztállyal működik, tavaly októbertől az óvodát is ide költöztették, mert így takarékosabb. Ezáltal az óvodával is szorosabb lehet a kapcsolat, a beíratkozási program terén is jobb az együttműködés. Talán kuriózumnak számít, hogy az iskolának nincs vezetékes telefonja, az iskola és az óvoda igazgatója is egy-egy mobiltelefont kapott az önkormányzattól, a vezetékes telefont pedig megszüntették, mert ezt az eljárást gazdaságosabbnak találták. Most azonban kénytelenek lesznek újra beszereltetni a vezetéket, mert az iskola az Infovek program keretében 5+1 számítógépet kapott, és az internetes csatlakozáshoz telefonvonalra is szükség van.

Alsóhatár

Még sohasem volt ilyen sok gyerek

„Amióta 13 évvel ezelőtt visszakerült az iskola Alsóhatárra, ennyi gyerek még sosem járt ide” – árulta el a nádszegi alapiskola kihelyeztt tagozataként működő helyi négyosztályos kisiskola nevelőnője, Gál Lujza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sok gyerek járna az iskolába, hiszen három elsős, négy másodikos, három harmadikos és két negyedikes, vagyis összesen 12 gyerek látogatja az iskolát. Jövőre azonban néggyel növekszik a létszám, ugyanis a két távozó negyedikes helyébe hat elsős jön. Az alsóhatári gyerekek azelőtt Nádszegre jártak iskolába, (a felső tagozatosok most is azt a tanintézményt látogatják), és a mostani helyi kisiskola is a nádszegi alma mater igazgatása alá tartozik. Alsóhatáron egy tanítónő és egy nevelőnő foglalkozik a gyerekekkel. Az ő bérüket a nádszegi iskola, a fenntartási költségeket azonban az alsóhatári önkormányzat állja; nemcsak a rezsiköltségeket, hanem minden év elején tanszerek vásárlására is juttat pénzt az iskolának.