Hazatértek a világjáró ökológusok – huszonkét hónap alatt a Föld körül

közös ebéd
Somorja |

Huszonkét hónap alatt a Föld körül – akár ez is lehetne a címe annak a projektnek, amelyre a két fiatal ökológus, Öllös Hanna és Jonas Sommer vállalkozott. 2022 májusában indultak útnak Frankfurtból kerékpáron, hogy húsz országon át végigbiciklizzék egész Ázsiát. Az út során védett területeket, helyi természetvédelmi kezdeményezéseket kerestek fel. 2024 februárjában Szingapúrban fejezték be útjukat, több mint huszonegyezer kilométerrel a lábukban.

Olvasóink folyamatosan követhették Hanna és Jonas, a két világjáró ökológus útját, akik a Biking4Biodiversity (Kerékpározás a biológiai sokszínűségért) program kitalálói. Hazaérkezésük után arról beszélgettünk, mit adott nekik az út és milyen formában szeretnék feldolgozni a tapasztalataikat. 

Mi változott bennük az út során?

Németországból indultak el két évvel ezelőtt, majd Csallóköz és Budapest érintésével a Duna mellett érték el a Fekete-tengert. A folytatásban Törökország és Közép-Ázsia következett. Összesen hét hónapot töltöttek el az Indiai-szubkontinensen, az út utolsó hónapjaiban jutottak el Délkelet-Ázsiába és Szingapúrban ért véget a kaland. Fokozatosan érték el a kitűzött célt, minden nappal kicsit közelebb kerültek hozzá. Ezért nem élték meg kulturális sokként az ottani körülményeket, mert állandó tanulással és alkalmazkodással teltek mindennapjaik. Ilyen tekintetben a hazaérkezés volt a gyors, visszatérés a megszokott, bejáratott életükbe. 

„Az elejétől kezdve nagyon hittünk ebben a projektben, nagyon eltökéltek voltunk, hogy végigcsináljuk. Persze, voltak módosítások, az útvonal teljesen máshogyan alakult, mint az elején terveztük. Megéltünk nehéz időszakokat, amikor egyikünk vagy másikunk eljátszott az út befejezésének gondolatával, de olyankor mindig átlendített valami. Kitűztünk egy közeli célt, újra megbeszéltük és másnap másképp ítéltük meg, így tudtuk folytatni az utat. Időt kellett hagyni a másiknak. Egyikünk se tudta volna ezt a nagy utat egyedül végigcsinálni, kellett hozzá a másik fél, egymás támogatása. Előny, hogy mindvégig rugalamasak tudtunk maradni, nem feltétlenül ragaszkodtunk valamihez. Sok spontán és meghatározó élmény azért adatott meg nekünk, mert igent mondtunk az adott percben. Kell bizonyos kíváncsiság és nyitottság a helyi körülményekhez, elengedni az elvárásokat és a hazai körülményeket. Bár szociális szempontból tud fárasztó is lenni az állandó úton levés, az új emberek, a körülmények, az ingerek és országok. Ilyenkor időt kell hagyni a pihenésre. Azt hiszem, mi már nem tudnánk úgy utazni, mint előtte, hiányozna a közvetlen kapcsolat a helyiekkel. Az út előtt nem feltétlenül kerestem a mélyrehatóbb kapcsolatot a helyiekkel, ez jelentősen változott bennem. Rájöttem arra, hogy ez a fajta kapcsolódás gazdagítja mindkét felet, az utazót és a helyieket is. Végtére is ezeket az élményeket hozzuk haza az utazás során, az emberi kedvességet és a segítőkészséget” 

– mondta Hanna. Megtörtént, hogy biciklizés közben lelassított mellettük egy motorbiciklis és kérte őket, látogassák meg a faluját. A falubeliek körbevezették őket a településen, megmutatták az otthonaikat, a varróműhelyt. Ők egyszerű helyi emberek voltak, nem természetvédelmi szakemberek. Hannáéknak több tucat hasonló élményben volt részük és elmondhatják, nem csak kis szeleteit látták az országoknak. A kerékpárnak köszönhetően eljutottak a legeldugottabb településekre, ahova tényleg ritkán téved be turista.

Ázsiában olcsóbban lehet utazni, mint itthon élni

Induláskor az útba beletették az összespórolt pénzüket, mondhatni nomád körülmények között éltek 22 hónapig és kerékpárral utaztak. Úgy gondolták, napi 20 euró lesz a keret, két főre számolva. A végén kiderült, csak minimális összeggel haladták túl az eredeti költségvetést. Az út során rengeteg segítséget kaptak a helyi természetvédelmi szervezetektől, akárcsak az utca emberétől. 

„Az út során kétszer repültünk, Grúziából Indiába, majd Bangladesből Thaiföldre. Voltak kórházi költségeink és a biciklit is szervizelni kellett. Ezek voltak a kiemelkedő költségek. Ázsiában sok szempontból, még mindig sokkal olcsóbb utazni, mint itthon élni. Sokszor elképzehetetlen árakkal találkoztunk a hazai viszonyokhoz képest. Volt, hogy napi egy euróért ebédeltünk. Az út java részén sátoroztunk és sokszor elfogadtuk a helyi emberek segítségét, vendégszeretetét. Arányaiban kevésszer költöttünk szállásra” 

– osztotta meg Hanna a tényeket az anyagiakkal kapcsolatban.

A fókuszban mindvégig a természetvédelem állt 

A fókuszban mindvégig a természetvédelem maradt, megfigyelték és dokumentálták, hogyan működik a természetvédelem a világ más pontjain, hogyan állnak az emberek a természethez a különböző országokban. A távolabbi terveik között szerepel egy előadás-sorozat kidolgozása. Szeretnének kidolgozni egyet az iskolák és egyet felnőttek számára. 

„Beszélni szeretnénk az ember és a természet kapcsolatáról, arról, hogy milyen állapotban van a természet és mi emberek mit tehetünk környezetünkben a természet megőrzéséért. Fel kell élesztenünk az ember és a természet kapcsolatát. Szeretnénk pár cikkünket különféle helyen publikálni, nemcsak a szakmai közösséget, hanem a hétköznapi embert is megcélozva. A természetvédelemben aktívnak kell lenni, máshogyan nem fognak a dolgok megváltozni. Aktívan támogatni és részt venni a természetvédelemben. Mi úgy látjuk, ha csak egy dolgot tud valaki tenni a természetért, akkor keressen fel helyi szervezeteket és támogassa azokat, vagy az idejével, vagy anyagilag. Ezek a szervezetek nagyon kicsi költségvetéssel működnek, ugyanakkor nagyon fontos munkát végeznek. Mindannyiunk jövőjéért dolgoznak. Például mi azt figyeltük meg, hogy Dél-Ázsiában sokkal nagyobb a tolerancia a ragadozók iránt. Európában ezzel szemben veszélyben vannak a nagyragadozók populációi, és az élőhelyek drasztikusan csökkennek, fragmentálódnak. Felborult a természet rendje, egyes fajok elszaporodnak, míg többségük eltűnőben van, ahogy az ember a tájat minél inkább egyszínűvé formálja. Valamiféle természetpusztítás bele is fér, a természet tud adaptálódni. Viszont az utunk során saját szemünkkel láttuk, hogy minden gyorsul, ahogyan a természet leigázása is. A fejlett országokban sok mindent feláldoztunk a fejlődés mentén, de a szomorú az, hogy ebben a folyamatban a természet nem fejlődik, hanem elszegényedik, veszik el. Vissza kell adni a természetnek földterületeket, ami sok érdeket fog sérteni, gazdasági, politikai érdekeket, viszont ezeket meg kell lépni a jövőnk céljából. Ezért fontos támogatni a helyi természetvédelmi kezdeményezéseket, ők ismerik a viszonyokat, a terepet és a lehetőségeket” 

– zárta Öllös Hanna.

Galéria
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?