A híres csetneki magyar csipke

A még 2005-ben megjelent kiadvány a 100 éves csetneki magyar csipke megálmodóira, a Szontagh nővérekre emlékezik. A kiadvány kísérőjeként elindult kiállítássorozat pedig a magyarországi helyszínek után először került haza. Igaz, nem névadó városkájába, Csetnekre, hanem Rozsnyóra. A kiállítást korábban láthatták Debrecenben és a Budapesti Iparművészeti Múzeumban is. Most a Rozsnyói Bányászati Múzeum galériájában csodálhattuk meg ezt az elfeledett, de csodálatosan finom és művészi technikát.

A kézimunka az igazi érték

A csetneki magyar csipke mára már fogalommá vált, azzá emelte Medgyesiné Vághy Ida, a technika felélesztője. A ma már 87 éves Ida néni kutatta fel az eredeti munkákat és a Szontagh nővérek hagyatékát. Szontagh Erzsébet és Aranka volt az, akik a 20. század elején Csetneken új ötlettel állt elő, amely kisegítette az ipar hanyatlása után munka nélkül maradt családokat. Ebben a században a gyári tömegtermelés erősödésének ellenpontozásaképpen országszerte hangsúlyozni akarták a kézműipar értékét. Előtérbe került a népművészet, s a szecesszió divatáramlatával együtt a művészi megújulás. A csipke műfajához pedig kiválóan illeszkedik a szecesszió stílusa. Megalakult a Szontagh nővérek háziipara, bedolgozóhálózata, ekkor nyílt meg a halasi csipkeműhely, és a körmöcbányai csipkeverő iskola is.

A csetneki csipke titka

A Szontagh nővérek Nyugat-Európából, pontosabban ĺrországból vették a csetneki csipke alapjait. Később kialakult sajátos stílusukhoz hozzájárult képzőművészeti tehetségük is. Munkájuk az elején valóban hasonlított az ír csipkére, de hamarosan rátaláltak saját stílusukra. A céljuk az volt, hogy a magyar népművészet motívum- és formavilágkincsét komponálják bele a kézimunkába. 1905-től ingyenes tanfolyamokon oktatták a csipkekészítés művészetét. Majd 1911-ben mintaboltot nyitottak, ahol Csetneki Magyar Csipke védjeggyel ellátott darabokat árusítottak. Ebben az időben mintegy 700 bedolgozójuk volt. A budapesti kézimunkaboltban gyakran csak mintadarabok voltak, képeslapokon számmal jelölték a csipkéket, s rendelésre dolgoztak.

A megszakadt fonál

Jött az I. világháború, amely megbénított minden üzleti forgalmat. Amerika is visszavonta a megrendeléseket, a Szontagh nővéreknek is vissza le kellett mondaniuk a bedolgozók munkáit. 1917-ben Erzsébet meghalt, s halálos ágyán megígértette testvérével, hogy folytatni fogja a csetneki csipke fejlesztését. A háború alatt és után jó ideig kényszerű szünet volt a csipkekészítésben, csak 1921 táján kezdte Aranka látni a lehetőséget az újrakezdésre. Új mintákkal, kisebb tanfolyamokkal kezdte, szerényebb körülmények között. A régi bársonyruhákat díszítő vastag csipke azonban nem illett az új divatú lenge zsorzsettanyagokhoz, finomítani kellett. Ebben a második korszakban a csipkét főként terítőként használták. Az 1940-es években még élt a csetneki csipke, de már nehéz körülmények között, a II. világháború aztán teljesen elfeledtette. Aranka nagy szegénységben, elhagyatottan élte élete utolsó éveit, 92 éves korában halt meg. A csipke pedig csaknem fél évszázadra feledésbe merült. 1996-ban a több évtizedes csipkekészítő múltat maga mögött tudó Medgyesi Károlyné Vághy Ida Aranycsipke-díjas csipkekészítő figyelt fel a sajátos, kifinomult technikára. Felkutatta a Szontagh család és a csipke történetét, majd egy foszladozó szélű csipketöredék felfejtésével megfejtette a technika alapfogásait.

Munkatársaival ma is eredeti mintarajzok alapján készítenek a mai kor igényeinek megfelelő munkákat. „1997-ben határoztam el, hogy eredeti magyar darabokat keresek, amilyeneket jelenleg nem készítenek. ĺgy találtam rá a csetneki magyar csipkére. Régi könyvekből, a múzeumok anyagából keresgéltem ki a régi mintákat és elkészítésük leírását. Budapesten találtam olyan gyűjtőket, akiknek eredeti terítőjük, gallérjuk, ruhadíszeik vannak.

Felkutattam a Szontagh család leszármazottait, akik boldogan segítettek. Fényképeket, okleveleket, csipkéket, rajzokat adtak, melyek vándorkiállításon járják az országot” – mesélte Ida néni. 2000-ben magánkiadásban jelentette meg A Csetneki Magyar Csipke múltja és jelene című könyvecskét, amely rövid történeti áttekintést nyújt, tartalmazza a technika leírását és néhány eredeti mintát. 2004 februárjában létrehozták a Csetneki Magyar Csipke Alapítványt. Célja a kézimunka technikájának, történetének ismertetése. Továbbá ismeretterjesztés, kiadványok készítése, kiállítás rendezése, oktatás, tanulmányi utak szervezése, a csetneki magyar csipke zsűrizése és értékesítése. A vándorkiállítás legközelebb Rimaszombatban, majd a csipke születésének városában, Csetneken látható.