A gömöri gótika gyöngyszeme

Ki nem hagyható úti cél a Balog-patak völgyében.

Zsíp (Žíp)

Az utazók elsietnek mellette, pedig érdemes megállni a Balog-patak bal partján lévő zsákfaluban, Zsípben, ahol a dombtetőn a gömöri gótikus építészet egyik remekében lehet gyönyörködni.

Templom a dombtetőn

Azt, hogy a zsípi református templomot egykor lőrésekkel ellátott védőfal vette körül, már a 70-es években elvégzett régészeti feltárás is bizonyította. Az is bizonyosnak vehető, hogy a fennmaradt gótikus stílusú templom helyén korábban biztosan állt már egy román kori, a kérdés csupán annyi, mit hagytak meg belőle az átépítéskor. A kis templom oltárapszisának szabálytalan sokszög alakja és a déli oldalán lévő íves bejárat nyoma azt valószínűsíti, a szakrális épület déli oldalán régebbi falak részei is fennmaradhattak. A templom őse minden bizonnyal tatárjárás előtti, fekvése, erődített jellege akár a 12. századi alapítást sem zárja ki. A falu és az egyház első írásos említése azonban csak az 1332–1337-es pápai tizedszedő jegyzékben szerepel. A 15. században már Balog várának tartozéka, 1566-ban a falut is, a templomot is feldúlta, kifosztotta a török, évtizedek után tértek csak vissza ide a hívek. A 17. század elején a falu népe a református hitre tért át, eszerint többször is átalakították a templomot. Így kapott barokk stílusú kazettás mennyezetet, 1775-ben faragott és festett karzatot, majd néhány év múlva igen díszes, faragott és festett szószékkoronát.

Különleges falfestmények

A zsípi templom freskói eltérnek a gömöri régió hasonló korszakból származó templomaiban megmaradt freskóitól. Biztosan állítható, hogy késő román, kora gótikus stílusúak. Az ábrázolások sokkal rusztikusabbak, a művészettörténészi kutatás szerint az egykori alkotó ecsetkezelési technikája erősen elüt a többi, a gótikus út részeként látogatható templom freskóitól, és egyik különlegessége a zsípi templomnak a freskóként megfestett oltár, ami ritka a gömöri templomokban. A szentély belső homlokzati ívén viszonylag jó állapotban megmaradt az öt okos és öt balga szüzet ábrázoló képsor, és az ív zárásán látható Krisztus-alak, ahogy a hajó felőli oldalon a Szűz Mária életéből vett jelenetek is. Az akár utalás is lehet a zsípi templom alapításának korára, hogy az egyik freskón egyik magyar szent királyunk alakja látható, ha Szent István ábrázolják a freskók, akkor a román kori templom Szent László uralkodása alatt vagy közvetlenül azután épülhetett, amikor István kultuszát László bevezette.

Kilátó és harangtorony

Zsíp református templomát 1971 és 1978 közt újították fel. A restaurálást megelőzően már fennállt az omlás veszélye, a beázások miatt pedig sajnos menthetetlenné vált vagy már korábban elpusztult a freskók jelentős része. A régészeti és művészettörténeti feltárás után szépen helyreállították a templomot, amely jelenleg is szolgálja a helyi református gyülekezetet. A fazsindelyes hajó mellett egy gerendákból ácsolt harangláb áll, ezt 1750-ben, a nagy templombelső-átalakítás előtt néhány évvel építették a hívek. Két harang van a haranglábban, az egyiket 1749-ben, a másikat 1922-ben öntötték. A templomkert maga is figyelemreméltó, nyilvánvalóan látszik az egykori erődítés nyomvonala, sőt az sem kizárt, hogy egy kisebb földvár volt a templomdomb őse, de ezt csak régészeti kutatással lehetne megerősíteni vagy kizárni. Azt csak remélni lehet, hogy az a néhány töredékes sírkő és Török János, néhai lelkész sírköve megmenekül az enyészettől.