A gimisek ragaszkodnak a bemutatóhoz

„Tavaly nagy sikere volt a Csinibabának, és ezt a nosztalgiahullámot meglovagolva választottuk ezúttal a Hyppolitot – árulta el Kiss Péntek József. – Tájainkon talán nincs is ember, aki ne ismerné az azonos című kiváló régi magyar filmet, vagy annak a Koltai Róbert által jegyzett modern változatát. A darab ma is érvényes problémákat feszeget, hiszen az újgazdagsággal és kísérőjelenségeivel lépten-nyomon találkozunk. Az előadás végén el is hangzik a kulcsmondat: van, aki arisztokratává lesz, és van, aki annak születik. A szerzett vagyon nem von magával automatikusan intelligenciát és arisztokratikus viselkedést.” Diákelőadásról lévén szó, a rendezőnek és a szövegkönyvet író Csengel Mónikának természetesen figyelembe kellett vennie mindazokat a sajátságokat, amik egy ilyen társulatot jellemeznek, vagyis hogy egy adott „diákanyaggal” kell dolgozni. Ez egy zenés darab, nem mellékes tehát, milyen az énektudásuk, ezenkívül az is fontos szempont, hogy minél többen meg tudják magukat mutatni a színpadon, és mérlegelni kell azt is, merre érdemes gondolatilag elvinni az előadást, mit képesek feldolgozni és aztán át is adni a közönségnek ezek a fiatalok. „A kulcsfigurák, Schneider, Schneiderné, Hyppolit, Mici és a többiek természetesen visszaköszönnek a filmből, de mi a magunk eszközeivel dolgoztuk fel a történetet. Az eredeti dalokból például csupán kettőt-hármat hagytunk meg, és más korabeli dalokkal helyettesítettük – mondta a rendező. – A kosztümökkel, kellékekkel, a játszás stílusával ugyanakkor a harmincas évek hangulatát próbáltuk megidézni. Az érsekújvári Záhorszky Elemér rendelkezésünkre bocsátotta kosztüm- és kelléktárát. Nagy segítségünkre volt továbbá Čenky Nikolett koreográfus és Andrássy Zsuzsa, a Jókai Színház korrepetitora. A fáradságos szervezőmunkát, a városi művelődési központ, a gimnázium és a Gimisz közti kapcsolattartást pedig Spátay Adrianna tanárnő vállalta magára, aki beszédtechnikai gyakorlatokat is végzett a szereplőkkel.”

Az egésznek talán csak egy szépséghibája van: mivel a Gimisz tagjai negyedikesek, akik gőzerővel készülnek az érettségire, a márciusi írásbelikig pedig már igazán kevés idő maradt, legfeljebb 8–10 előadást lehet beiktatni egyre sűrűsödő programjukba. Meghívásból pedig nincs hiány, ám a legtöbbet vissza kell utasítaniuk. Ezt igen fájlalja a rendező is. „Az első Gimisz-darabot, Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt több mint hússzor játszottuk, igaz, akkor még később voltak az érettségik – emlékezett vissza Kiss Péntek József. – Tulajdonképpen annak sikerén felbuzdulva teremtődött meg e szép hagyomány, hogy a negyedikesek minden évben egy komplett előadással készülnek szalagavatójukra. A premiereket ugyanis minden évben a szalagavatóhoz időzítjük. Többször felmerült már bennünk is, hogy érdemes-e ekkora munkát fektetni, ennyi időt fordítani egy-egy darabba, nem lenne-e jobb egy rövidebb, egyszerűbb kultúrműsort készíteni a szalagavatóra, ám a diákok ragaszkodnak ezekhez az előadásokhoz. El se tudják képzelni, hogy megszakadjon e szép hagyomány. Sokan már az alsóbb évfolyamokban azt találgatják, tervezgetik, mit is adnak majd elő negyedikben.”

Akik tehát nem szeretnének lemaradni a Gimisz ez évi előadásáról, január 25-én 19 órakor láthatják azt Komáromban, a városi művelődési központban. Ezenkívül csupán három diákelőadást tartanak a városban, kettőt január 23-án, egyet pedig 25-én délután, és jó esetben további 2-3 járáson kívüli meghívásnak tud eleget tenni a Gimisz.

Kiss Péntek József egy álmát is megosztotta lapunkkal: a 15 éves évforduló kapcsán nyáron nagy találkozót, bulit szeretne szervezni, amelyre meghívnák az egykori Gimisz-tagokat, és egy gálaműsor keretében elevenítenék fel az elmúlt évek produkcióit.