Kép: dunstreda.sk
A dunaszerdahelyi polgármesterjelölteket kérdeztük energia- és zöldpolitikáról, közlekedésről
Hogyan birkóznának meg az energiaárakkal és hogyan javítanák a közlekedés helyzetét? Mit tennének a zöldterületek növelése érdekében és milyen területekre tekintenek prioritásként? Ezeket a kérdéseket tettük fel a dunaszerdahelyi polgármesterjelölteknek.
Hatan indulnak a polgármesteri székért a járási székhelyen: Iró Tibor (Sme rodina) a Járási Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal igazgatója; Hakszer Roland (független) városi képviselő, a nemzeti sportszövetség alelnöke; Hájos Zoltán (Szövetség) jelenlegi polgármester, ügyvéd; Horváth Zoltán (független) orvos, a HC DAC kézilabdaklub elnöke; Szelle Erika, szül. Tárczy (független) építészmérnök; Stredl Tamás (független) természetvédő.
Mindannyian vállalták, hogy válaszolnak az Új Szó kérdéseire.
Dunaszerdahely költségvetése jelenleg kiegyenlített, de nem tudjuk, hogyan alakulnak az energiaárak. Milyen tervei vannak az energiaválság kezelésére, milyen intézkedéseket hozna a városi intézményeknél?
Szelle Erika: A 2021-es zárszámadásban a város eladósodottsága 33,66%-os (9 797 576 €) volt. Ez nem a költségvetés kiegyenlítettségére utal. Célom, hogy átcsoportosításokkal minden intézmény folyamatosan működjön, a nyugdíjasok és fiatal családok számára pénzügyi alapot kell létrehozni, hogy az önkormányzat rugalmasan tudjon lépni. Pályázni kell a városi épületek energiahatékonyságának növelésére.
Stredl Tamás: 2021 elején elküldtem az összes képviselőnek és a polgármesternek egy tervet a városban való éghajlati vészhelyzet kihirdetéséről, amely a városi épületek energiafüggetlenségére is összpontosított. Azonban a város ezt figyelmen kívül hagyta. A közvilágítás és a hulladékgazdálkodás terén okos megoldásokkal pénzt takaríthatunk meg.
Hájos Zoltán: A város eddigi éves költségvetési zárásai nemcsak kiegyenlítettek voltak, hanem jelentős plusszal zárultak. Az előttünk álló időszak várhatóan jelentős nehézségekkel lesz kikövezve, emelkednek az energiaárak, az építőanyag és a szolgáltatások árai. A közalkalmazottak bérének fokozatos emelésével is számolni kell. A központi iskolakonyháknak köszönhetően a jövő évtől el tudjuk engedni a rezsiköltséget, a szülőknek csak az ételek nyersanyagárát kell megfizetniük. A város a nyugdíjasoknak kedvezményes étkeztetését biztosít, egy ebéd 2,10 euróba kerül, támogatja a kisgyermekek születését 100,- eurós hozzájárulással, az új és használt lakások megvásárlását, és az új családi házak építését.
Iró Tibor: Az önkormányzat bevételeit a fizikai személyek adói és az ingatlanadó teszi ki. Komoly dotációt kap az átruházott államigazgatási hatáskörökre is. Ezekre a forrásokra alapozunk. Az energiaválságot spórolással tudjuk szabályozni, úgy gondolom, az állam is támogatja majd az önkormányzatokat. Bővíteném a szociális és ápolási szolgáltatásokat, az egyedülélő nyugdíjasoknak kedvezményes étkeztetést, kukaadót biztosítanánk. Korszerűsítjük a nyugdíjasotthonokat, odafigyelünk a hátrányos helyzetűekre, védett munkahelyeket hoznánk létre. Bérlakás programot indítanánk. A párbeszéd híve vagyok, meghallgatom az emberek véleményét, a közösség érdekeit kell szem előtt tartani, nem az egyénit.
Hakszer Roland: Bizonyára az energiaválság komoly hatással lesz az önkormányzatok működésére. Az első komoly kihívás, hogy sikeresen lezárjuk a választásokat. Amennyiben a kedves dunaszerdahelyi polgárok bizalmat szavaznak, bizonyára komoly stratégiai tervvel fogok előállni a polgárok elé. Minden jövőbeli döntésemet csakis a polgárokkal való együttműködés fogja meghatározni. Konkrétan, hogy milyen intézkedés sorozatot kell foganatosítani, annak a függvénye, hogy milyen energia árváltozás lesz január 1-je után. Prioritás a nyugdíjas otthonok, szociális intézmények, iskolák, óvodák működtetése.
Horváth Zoltán: Konkrét válasz a konkrétumok ismeretében lehetséges. Egy alapos energetikai audit elkerülhetetlen a város által fenntartott intézmények hatékony működtetése szempontjából. A felmérés, alapjául szolgálhat minden olyan döntésnek, amely energia-hatékonyabbá teheti a városhoz tartozó ingatlanokat. Szükséges feltérképezni az összes lehetséges alternatív energiatakarékos megoldást. Számomra kizárt, hogy az energiaválság egyenlő legyen a diákok vagy a szépkorúak esetleges fagyoskodásával. A célcsoport segítsége nagyon sokrétű lehet: a szakembereket és a valós segítséget kell eljuttatni azokhoz, akik egyedül nem tudják megugorni a kihívásokat. Olyan szociális védőhálót kell kialakítani, amely a szakembereket, a humanitárius segítőket összehangolja a város koordinációja által, és segítséget nyújt az arra rászorulóknak.
A lakosok körében állandó téma a közlekedési dugó, a tömegközlekedést kevesen használják, a Fő utcán a gépkocsiforgalom szinte elviselhetetlen. Hiányoznak a parkolók. Kerékpárút ugyan fut a Fő utcán, de sokan veszélyesnek tartják, ezért nem használják. Hogyan változtatna ezen, milyen eszközökkel/ kampánnyal lehetne rávenni a híresen autóhoz szokott lakosokat, hogy alternatív megoldást válasszanak?
Szelle Erika: A várost elkerülő úttal tehermentesíthetnénk a városi közlekedést. Galántán ezt megoldották, ez megyei hatáskörbe tartozik, azonban ilyen irányú politikai szándékról egyelőre nem hallottunk. Fontos lenne, ha megépülne az átkötő út utolsó szakasza az északi lakótelepig. A Fő utca kerékpárútjának a szerkezetét át kell alakítani. A parkolást a mélygarázsok, emeletes garázsok építése és az utcák egyirányúsítása javítaná. Kulcsfontosságú a car sharing, az elektromos roller, a tömegközlekedés sűrítése, népszerűsítése.
Stredl Tamás: Célom az autók számának csökkentése a városban, a tömegközlekedés hatékony népszerűsítése, menetrend egy online alkalmazásban, zöld elektromos buszok, biztonságos buszmegállók építése, az utaktól elkülönített kerékpárutak kialakítása. Integrált közlekedés a környező falvakból, a város könnyebb megközelítése.
Hájos Zoltán: Dunaszerdahelyen folyamatban van két villanymeghajtású autóbusz közbeszerzése, bízom abban, hogy pár hét elteltével szolgálatba tudjuk állítani az új autóbuszokat. Az utolsó képviselő-testületi ülésen a képviselők döntöttek a városi tömegközlekedés ingyenessé tételéről. Bízom abban, hogy ezáltal, többen fogják otthon hagyni az autójukat, többen szállnak buszra, így kevesebb autó lesz a város utcáin.
Iró Tibor: Ez komoly kihívás, a mostani úthálózat nehezen bővíthető, az autósok és kerékpárosok közti toleranciát nem egyszerű megtalálni. Fel kell mérni a parkolási lehetőségeket, megbeszélni a lakosokkal és szakmai alapon dönteni. Fontos a kerékpárutak fejlesztése. A tömegközlekedést kevesen használják, mert nem frekventált. Az ingyenes tömegközlekedést jó ötletnek tartom, ez költséghatékony megoldást jelentene a lakosok és a turisták számára.
Hakszer Roland: A dunaszerdahelyi közlekedés a reggeli és délutáni órákban nagyon problematikus, én is így látom. Először is a forgalom tervezését körültekintően, szakemberek bevonásával kell elvégezni. Gondolok egy belső kerülő út kialakítására, hogy azon gépjárművek, amelyek nem célirányosan egy városon belüli célponthoz igyekeznek, azok használhatnák a kerülő utat. A Fő utcára a parkoláshiány a jellemző, egy nagy, széles szakaszon megszüntették a parkolást. Győrben ezt megoldották – kérhettek volna tanácsot, hiszen testvérváros.
Horváth Zoltán: Az, hogy az emberek többsége autóval közlekedik, nem dunaszerdahelyi sajátosság, hanem 21. századi jellegzetesség. A környező települések, Győr vagy akár Pozsony is ugyanezzel a problémával küszködik. A jó gyakorlat keresése minden esetben előreviszi a megoldást. Ez egy összetett témakör, amely megfelelő és szükségszerű közlekedési infrastruktúra építésével kezdődik, és a gyalogosok, illetve kerékpárosok előnybe helyezésével folytatódik az autós forgalommal szemben. Mindezt nyitottan, a lakosság bevonásával lehetséges elérni.
Az új sportcsarnok építésével jelentős zöldterületet kell feláldozni. A városnak közel 23 ezer lakosa van és nincs egy nagyobb park vagy zöldterület, ahova a lakosok kimehetnének. Hiányzik egy tudatos zöldövezet-koncepció. Erre milyen megoldást, ötletet javasolna?
Szelle Erika: Hiányzik a szakemberek véleménye az önkormányzati döntéseknél és a szakmai bizottságokban. Tudni kell, mennyi zöldterülettel, bokor- és faállománnyal rendelkezik a város. Álmunk egy zöldövezet, kilátóval, a volt szeméttárolónál a 63-as út mellett, valamint a gokartpálya és a szélfogósáv helyén is gondolkozunk egy családbarát, szabadidő eltöltésére alkalmas helyszín kialakításában.
Stredl Tamás: Petíciót kezdeményeztem a városi zöldterület megőrzéséért és az új sportcsarnok helyének újratárgyalásáért. A városi zöldfelületeknek fontos funkciójuk van a városban, biztonságérzetet teremtenek a lakosok számára, valamint lehetőséget adnak a regenerálódásra. Szeretnénk helyreállítani a parkot, hogy egy olyan közösségi központot hozzunk létre, ahol az emberek találkozhatnak, pihenhetnek és sportolhatnak. Közösségi kerteket hozunk létre városi minierdőkkel a városrészekben.
Hájos Zoltán: Jómagam több alternatívát kínáltam az új csarnok felépítéséhez. A városi képviselők úgy gondolták, hogy célszerűbb a mostani városi sportcsarnok mellé felépíteni egyet és összekötni a kettőt. Az önkormányzat pályázatot írt ki egy új Városliget megtervezésére, amelyet a volt gokartpálya helyén szeretnénk kialakítani. A nyílt pályázatra 26 terv érkezett, a bizottság már kiértékelte, a jövő héten lesz kihirdetve a győztes pályázat, s ezt követően a Csaplár Benedek VMK folyosóin lehet megtekinteni a pályamunkákat.
Iró Tibor: Sajnálom, hogy az új sportcsarnok építésével jelentős zöldterületet kell feláldozni. Nem vagyok meggyőződve, hogy ez a beruházás szükséges. Park vagy zöldterület, ahova a lakosok kimehetnek, található a városban, igaz, inkább a lakótelepek között. Egy tudatos zöldövezet-koncepciót fontos elfogadni, azonban figyelembe kell venni a lakosok elképzeléseit, megbeszélni az elhelyezését.
Hakszer Roland: Nem egy új sportcsarnokot kellene létrehozni, hanem a meglévőt kellene úgy korszerűsíteni vagy kibővíteni, hogy ténylegesen megfeleljen a küldetésének. Erre tettem is javaslatot. A zöldterületeket mindenképpen meg kell őrizni, és ha megválasztanak, kiállok a javaslatzom mellett.
Horváth Zoltán: Egy város zöldövezeti koncepcióját folyamatosan aktualizálni szükséges, ezzel teljes mértékben egyetértek. Egy ekkora városnál nem feltétlenül az a legfontosabb, hogy egy nagy zöldterület legyen, hanem – máshol jól működő városfejlesztési koncepciókat figyelembe véve mondhatom – egyes településrészek számára lenne célszerű zöldterületet biztosítani, kültéri szabadidős tevékenység végzéséhez. Fontosnak tartom a város és a csallóközi régió élete szempontjából az új sport- és rendezvénycsarnok felépítését. Ezzel nagyot léphetnénk előre. Teljes mértékben támogatom a még pályázati szakaszban lévő, a jelenlegi gokartpálya helyén kiépítendő városi park megépítését.
Milyen tapasztalatokra épít a városvezetés terén? Mondjon három kiemelten fontos területet, amelyekben van tapasztalata, és amelyet mindenképpen prioritásnak tart.
Szelle Erika: Építészként otthon vagyok a várostervezésben, bizonyítják ezt az elmúlt évtizedekben elvégzett munkáim. Főosztályvezetőként dolgoztam a városházán, ismerem az önkormányzatiság munkafolyamatait. Elsődlegesnek a lakosok biztonságát, a város tisztaságát, a városi intézmények folyamatos működését tartom. A családommal itt élek, ismerjük egymást és a környezetünket. Közös felelősségünk, hogy fejlődési pályára állítsuk városunkat.
Stredl Tamás: Környezetvédelmi aktivistaként elkötelezett híve vagyok a városi zöldövezetek létrehozásának a városi környezetben, a megújuló erőforrások használatának, a hulladékgazdálkodásnak és az alternatív közlekedés előmozdításának. Prioritásaim közé tartozik a nyílt önkormányzati módszer alkalmazása, a biztonságos kerékpárutak építése és a tömegközlekedés kihasználása.
Hájos Zoltán: Dunaszerdahely városát 2009 óta vezetem, ezalatt az idő alatt volt sok jó időszak is és voltak embert próbáló hónapok, évek is. 2011-től 2013-ig tartott a pénzügyi válság, 2020 márciusától 2022 tavaszáig tudtunk úrrá lenni a koronavíruson. Ezen időszakok alatt olyan tapasztalatokat szereztem, amelyeket egy várható gazdasági nehézségekkel teli időszakban is fel tudok használni. Hatékonyan csak akkor tudnék megfelelő döntéseket hozni, ha olyan képviselő- testület támogat, amelynek tagjai hasonló tapasztalatok birtokában vannak.
Iró Tibor: Több munkahelyen vezető beosztásban dolgoztam. Továbbá mint építésvezető (útépítés, benzinkút), közlekedésbiztonsági eszközkezelő, vállalkozóként az építőiparban. A Szlovák Vállalkozói Kamara munkájában aktívan részt vállaltam és dolgoztam az ifjúságpolitikában. Projektmenedzserként regionális, országos és uniós projekteket koordináltam. A három kiemelten fontos terület a szociális politika és segítségnyújtás, önkormányzati és állami bérlakások támogatása, valamint a közlekedési és parkolási politika.
Hakszer Roland: Nyolcadik éve vagyok városi képviselő, előtte közel 20 évig a közszférában dolgoztam. Nagyon fontosnak tartom a város fejlődését, modernizációját, mellőzve az ad hoc döntéseket, ami jellemző a regnáló polgármester elmúlt több mint tízéves tevékenységére. Menedzselni szeretném a város polgárait, bevonva a döntésekbe. Az óvodák, iskolák, játszóterek, parkok, városunk tisztasága, közbiztonság együttműködve az állami rendőrséggel. Számomra nincsenek fontos és nem fontos prioritások.
Horváth Zoltán: Önkormányzati tapasztalatokat két cikluson keresztül képviselőként, egy ciklusban alpolgármesterként szereztem. A civil szférával kapcsolatos tapasztalatom sportvezetői mivoltomból és a nemzetközi Rotaryban eltöltött több mint 15 évből fakad. A szociális szféra hivatásomból adódóan közeli hozzám, kiegészülve tizenegy év kórházvezetői tapasztalattal. Büszkén vallom, hogy eközben sem felejtettem el közel lenni az emberekhez. Az emberközpontúság, a segítőkészség fontos ismérve egy jó vezetőnek a stratégiai gondolkodás és célirányos tevékenység mellett.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.