A csúzi kastélyban Pázmány Péter bíboros „fogadja” a látogatókat

Csúz. Felvidék nagyjainak a Csúzi Kastélymúzeumban kiállított életnagyságú, korabeli ruhákba öltöztetett alakjai között Pázmány (Panaszi) Péter bíboros az egyik.

A tárlat közelmúltbeli megnyitóján Katona Tamás történész rendkívül szellemes előadásában mutatta be a magyar ellenreformáció fő alakját. „Apja második feleségének, Toldi Borbálának buzgó hite hatására ifjan katolikussá lett. Beállt a jezsuita rendbe, és Krakkóban töltötte novícius éveit. Bevallom, én bizony nem bírtam volna elviselni mindazokat a testi megpróbáltatásokat, melyekkel a rendnél szembesült, hiszen például nyáron fél négykor, télen négykor kelt, elképesztő sanyarúságot kellett elviselnie. Bécsből útja Rómába vezetett, kiderült róla, hogy elképesztő zsenialitással tud értekezni, vitázni. Majdnem ott maradt egyetemi tanárnak, de úgy érezte, képességeit inkább odahaza kell kamatoztatnia. Nagy kegyesen megengedték neki, hogy Vágsellyére jöjjön, és ott kezdjen tanítani. Felvidék nagyurait, számos főnemesi családot térített vissza a katolikus hitre, köztük Rákóczi Ferencet is. A főurak vallása meghatározza a jobbágyok hitéletét is” – mondta a történész. Kitért arra is, hogy ezt követően Pázmány megkezdte a magyar katolikus egyház megreformálását, esztergomi érsekként a török miatt Nagyszombatba tette át székhelyét.

Nagyszombatnak hála volt Magyarországon egy város, ahol a kor barokk művészete kibontakozhatott. „Pázmány Péter túlmutat egyházán, tökéletes biztonságban látja, hogy a három részre osztott Magyarországnak egyesülnie kell. Ez azonban csakis akkor sikerülhet, ha a törököt két oldalról fogják harapófogóval. Nagyon jól tudja, ez az előfeltétele annak, hogy legyen még egyszer Magyarország, s hogy mindkét megmaradt csonkja tovább éljen, erősödjék” – emlékeztetett az előadó.

„A mondhatni szerény, hallatlan tehetséggel és retorikával megáldott ember azonban esendő is volt, hiszen orvosai tanácsára sem volt hajlandó változtatni szokásain – jegyezte meg Katona Tamás. – Köszvényes lett, és 67 éves korában, amikor Bécsbe készült, búcsút mondott a földi életnek.”

A bíboros életnagyságú szobrával, életművével a csúzi kastélyban ismerkedhetnek az érdeklődők.